Olyan gazdasági pályán halad az ország, amely még a 2013-as euróbevezetéshez sem vezet el – közölte tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a forint hatvanéves jubileuma alkalmából rendezett banki konferencián. A jegybankelnök szerint amíg hazánk gazdasága nem lesz versenyképes, nem érdemes bevezetni az eurót. Mint mondta, az előző évek gazdasági rombolását be kell fejezni, erre azonban a Gyurcsány-kormány intézkedései nem alkalmasak, azok ugyanis lelassítják a gazdasági növekedés ütemét, felgyorsítják az inflációt, s csökkentik a versenyképességünket. Kiemelte: az adóemelések helyett az újraelosztást és a bürokráciát kellene mérsékelni, a foglalkoztatottságot pedig növelni.
*
Járai szerint az adó-, járulék- és hatósági áremelések csak rövid távon jelentenek segítséget a költségvetésnek, hosszú távon azonban a jelenlegi egyensúlyi problémák újratermelődnek.
A hatvanéves forint történelmét felidézve az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy az 1946. augusztus elsejei bevezetés lehetővé tette a gazdasági stabilizációt, de egyúttal előrevetítette a kommunisták gazdasági és politikai rémuralmát. Emlékeztetett: a kommunista diktatúra olyan pályára állította az országot, amely nyomán még ma is Magyarország lemaradásáról beszélhetünk. A jegybankelnök egyúttal bejelentette, hogy az MNB új konferencia-központját Antall Józsefről nevezik el, többek között azért, mert Antall hivatala idején valóságos gazdasági reformok zajlottak le.
A konferencián felszólaló Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke a rendszerváltás előtti utolsó évek és a jelenlegi folyamatok között vont párhuzamot. Mint fogalmazott, az 1980-as években sem ismerhette meg a magyar lakosság a költségvetés valós helyzetét, a nyilvános jelentések hamis adatokat tartalmaztak az államháztartás hiányáról. A hajlam megmaradt: a kormány most is csak végszükség esetén ad a valóságnak megfelelő tájékoztatást a büdzsé állapotáról – húzta alá Bod Péter Ákos, hozzátéve: az adatmanipulálásnak a múltban is az egész ország fizette meg az árát, a valós helyzet beismerése után a Nemzetközi Valutaalap ugyanis visszahívta a hazánknak folyósított hitelét, s csak jóval szigorúbb feltételekkel adott újabb kölcsönöket. Hazánk eladósodásával kapcsolatban a közgazdászprofesszor megjegyezte: akárcsak a nyolcvanas években, most is külső valutában adósodunk el, ez azonban jelentősen megnöveli az ország kiszolgáltatottságát és a pénzügyi csőd esélyét.
Eközben egyre bizonytalanabb kormányzati kijelentések látnak napvilágot az euró bevezetéséről. A nyilatkozatok azt engedik sejtetni, hogy a konkrét euróbevezetési céldátum eltűnik a szeptemberben Brüsszelnek benyújtandó konvergenciaprogramból. Tegnap Kósáné Kovács Magda, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnökhelyettese az egyik kereskedelmi tévében közölte: sokkal komolytalanabb dolog ragaszkodni egy olyan időponthoz, amelyiknek a teljesítése nem biztos, mint hogy most nem, majd csak két év múlva mondunk időpontot. A múlt héten Kóka János gazdasági miniszter fogalmazott úgy, hogy az euróbevezetési céldátum pontos meghatározására most nincs lehetőség, és Veres János pénzügyminiszter is nyitva hagyta a céldátum megjelölésének kérdését.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
