Felismerte a parlamenti vita során a kormány is, hogy a felsőoktatási törvény államfő által vitatott rendelkezése alkotmányossági aggályokat vet fel, ezért megkísérelte orvosolni azt. Az oktatási és kulturális miniszter a kormány nevében kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be, ezt azonban nem szavazta meg a parlament – jelentette ki Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke Sólyom László döntését kommentálva. Lapunk kiderítette: Hiller István az utolsó pillanatban zárószavazás előtti módosító javaslatot terjesztett a parlament elé, ami elvette volna a gazdasági tanácsoktól a vétójogot. Az indítvány csak véleményezési jogot adott volna a testületeknek a különösen fontos döntések előkészítésében, így nem kellett volna a tanács egyetértése az egyetemi vagyonnal kapcsolatos döntések, például a költségvetés elfogadásához. Több mint érdekes, hogy a szavazáskor sem a szocialisták, sem a szabad demokraták nem támogatták Hiller javaslatát, sőt a kormánytagokkal együtt maga az oktatási miniszter is saját javaslata ellen szavazott.
– Arra jutottunk, hogy a rektor helyett a szenátust kell felruházni önálló döntési joggal, és azt gondoltuk, hogy a gazdasági tanácsoknak adott jogkör nem sérti az alaptörvényt. Ha bebizonyosodik, hogy tévedtünk, természetesen kivesszük ezt a passzust a törvényből – kommentálta lapunknak Hiller javaslatának leszavazását Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője.
Sólyom László köztársasági elnök a Kossuth rádió Háttér című műsorában úgy nyilatkozott: azért küldte szerdán az Alkotmánybírósághoz véleményezésre a felsőoktatási törvény módosítását, mert minden esetben kötelessége így tenni, ha kétségkívül alkotmányellenesnek talál egy jogszabályt. Megjegyezte, hogy a kormány is rájött a hibájára, hiszen a parlamenti vita során módosító indítványokat nyújtott be a javaslathoz, ám azokat a kormánypárti képviselők leszavazták, benne hagyva a hibás rendelkezéseket. „Most a kormány segítségére siettem” – fogalmazott Sólyom László.
A törvény kapcsán Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője kijelentette: kizárt, hogy az államfői vétó miatt halasztást szenvedjen a felsőoktatási tandíj jövő őszi bevezetése, az Alkotmánybíróságnak ugyanis addig van ideje határozatot hozni, s az Országgyűlésnek is elegendő idő áll majd rendelkezésre a jogszabály módosítására. Lapunk egyébként úgy tudja, az ellenzék azt remélte, hogy az államfő a tandíjjal kapcsolatos rendelkezéseket is megtámadja, mivel szerintük azok egy része is ellentétes az alaptörvénnyel.
Ismeretes: Sólyom szerdán az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény módosítása miatt. Szerinte sérti az egyetemek önállóságát, hogy a jogszabály értelmében a rektorok ezután csak a kormánydelegáltakat is alkalmazó gazdasági tanács egyetértésével nyújthatnak be az iskolai szenátusnak javaslatokat.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő