A nyári, 15-20 százalékos kenyéráremelés után újabb drágításra készülnek a pékek, ezúttal a megszorítások miatt – jelentette ki kérdésünkre a Sütőipari Egyesülés ügyvezetője. Werli József az okok között említette, hogy a közelmúltban jelentősen, nyolc-tíz forinttal drágult a liszt, emellett életbe lépett a gáz- és a villanyáremelés. Júliusban vezették be a szakmunkás-minimálbért, az emiatt megnövekedett közterheket is fizetniük kell a vállalkozásoknak. Mindezek alapján a pékek egy újabb, 11 forintos termelőiár-emelést tartanának indokoltnak – mondta Werli József, majd hozzátette: ez az áfakulcs emelkedése miatt húsz forint körüli fogyasztóiár-emelkedést jelentene a boltokban. Az, hogy az áruházláncokkal kezdeményezett ártárgyalások után mindebből mit tudnak a pékségek érvényesíteni, csak szeptemberben, októberben derül ki – mondta a Sütőipari Egyesülés ügyvezetője.
Elsősorban a kereskedelmi láncok árpolitikájának köszönhető, hogy a termelők nem tudják automatikusan érvényesíteni az alapanyag- és energiadrágulásból adódó többletköltségeiket a termelői árban. A pékek számára különösen hátrányos az a gyakorlat, hogy a hipermarketekben saját sütödéket hoztak létre, ahol frissen sült pékárut árulnak, méghozzá meglepően kedvező áron. Ennek az árnak a létjogosultságát kétségbe vonják a sütőipari vállalkozások, mert azok nem érik el az iparág termelői árszintjét sem. A hipermarketek házon belül nem képeznek átadási árat, így kikerülik az agrárrendtartási törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a beszerzési ár alatt nem lehet fogyasztói árat megállapítani. A sütőipari cégek áremelési szándékait jelentősen korlátozza, hogy a „csalogató kenyér” forgalma immár a 15 százalékát is kiteszi a teljes kiskereskedelmi pékáruforgalomnak. Ráadásul az arány folyamatosan növekszik, hiszen a négy nagy kereskedelmi lánc minden egyes új üzletének megnyitásakor bővíti a saját pékségek számát is.
A pékeknek ugyanakkor nem csak a saját sütésű kenyér miatt van vitájuk a kereskedelmi láncokkal: nyilvántartásaikból kiderül, csupán azért, hogy jelen lehessenek a bevásárlóközpontokban, a polcpénzen kívül még összesen 18-féle címen kell hozzájárulásokat fizetniük. Miként lapunkban csütörtökön megírtuk, csak a polcpénzből milliárdos extraprofitot realizálnak a multinacionális áruházláncok. Werli József tapasztalatai szerint a pékek áruházanként 5-6-féle jogcímen fizetnek a jelenlétért, amelynek mértéke összességében elérheti a termékért kapott összeg 20 százalékát is. Bár a kereskedelmi törvény tiltja a túlzott piaci fölénnyel való visszaélést, a Gazdasági Versenyhivatal még nem indított eljárást az áruházláncokkal szemben a polcpénz miatt.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
