A kétszáz iráni és más külföldi művész által készített alkotásból álló kiállítással az arab ország arra kíváncsi, hogy – mint azt Maszud Sozsaj, az iráni karikaturisták szövetségének elnöke is nyilatkozta – vajon hol húzódik a szólásszabadság határa a nyugatiaknál. „Nyugaton azt írhatnak a prófétáról, amit akarnak, de ha valaki kételyeit hangoztatja a holokauszttal kapcsolatban, megbírságolják vagy börtönbe küldik” – olvasható a vezető MTI által idézett kijelentésében. A megnyitó után több ország és nagyobb szervezet vezetője is elítélte a kiállítást, mondván: a tárlat csupán tovább szítja az ellentéteket.
*
2005 őszén Európában és világszerte óriási botrányt keltettek a dán Jyllands-Posten lapban megjelent Mohamed-karikatúrák. Az arab kulturális és vallási életet sértő rajzok meglepően gyorsan, egyre-másra jelentek meg a világ minden táján napi- és hetilapok – köztük a Népszabadság és a Magyar Hírlap – oldalain. Válaszul nagykövetségeket, konzulátusokat támadtak meg a feldühödött, sértett mozlimok, elégtételt követelve. Aztán egyszer csak nem lehetett hallani többet az ügyről, a nemzetközi politikai élet, a diplomácia „apró trükkökkel” lecsillapította a kedélyeket, az Európai Unió pedig felszólította tagállamait, hogy igyekezzenek felállítani maguknak egy olyan etikai kódexet, amely a jövőben megakadályozhatja hasonló incidensek kialakulását. Most újra kiújulhatnak a feszültségek.
A Hamsahri teheráni napilap által még februárban meghirdetett holokausztkarikatúra-pályázatra 1100 iráni és más külföldi alkotó által készített gúnyrajz született, amelyből most a kétszáz legjobbat tekinthetik meg a látogatók szeptember 13-ig. A pályázatot megnyerő művész díja 12 ezer dollár lesz, míg a második helyezettet nyolc-, a harmadikat pedig ötezer dollár illeti meg. A kiállítás szervezői nem nyilatkoztak arról, hogy a pénzt ki, vagy milyen szervezet adta e célra. Azt viszont tudni lehet, hogy a tárlat fővédnöke Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, aki eddig is ismert volt Izrael-ellenes kijelentéseiről. Ahmadinezsád a múltban nemegyszer tett olyan jellegű megjegyzést, hogy a holokauszt csupán mítosz, amelyet az európai országok arra használnak, hogy igazolják Izrael állam létrehozását palesztin területeken.
Az év eleji Mohamed-karikatúrák esetében a rajzok leközlése mellett kiálló médiumok, politikusok – többek között az Amerika-barátságáról is ismert dán miniszterelnök, Anders Fogh Rasmussen – a gúnyrajzok megjelenítését a szólás szabadságának részeként értelmezték és védelmezték. A jelen helyzetben az arab világban kíváncsian várják, vajon a holokausztkarikatúra jellegű ábrázolása is belefér-e a nyugatiak által védett demokratikus szabadságelvbe, vajon ezek az alkotások is legalább annyi országban jelennek-e meg, mint a prófétáról készült rajzok.

Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai