Kádárné retikülje

Megdöbbenéssel fogadták rokonai és barátai Bacskulin József – az évek óta a Kanári-szigeteken élő magyar szemészprofesszor – halálának hírét. Az eset néhány hete történt, de Magyarországon csak most került nyilvánosságra. Bár a professzor többször jelezte, hogy megfenyegették és meg fogják ölni, senki nem vette komolyan a szavait. Egyelőre nem tisztázott, hogy valójában mi állhat a gyilkosság hátterében.

Vörös Nóra
2006. 08. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bacskulin Józsefet – vagy ahogyan sokan ismerték, Kulin bánt – június 24-én ölték meg, de hazánkba némileg megkésve, csak néhány napja érkezett a hír. A különös kegyetlenséggel meggyilkolt szemészprofesszor holttestét La Palma-i villájának hálószobájában találták meg. A halál körülményeit azonban máig vitatják. Nemrég Ernst Schmidt, Bacskulin ügyintézője közzétett egy nyilatkozatot, amely szerint a milliárdos magyar szemészorvos végzetét vélhetően félmillió euró és egy megalázott alkalmazott okozhatta. Hogy ténylegesen rablási szándékkal ölték-e meg, vagy sem, azt még a spanyol hatóságok sem tudják biztosan. Tény azonban, hogy elvitték a nyugdíjas professzor csekkfüzetét, készpénzét, számítógépét, fényképezőgépét és iratait. De eltűnt Bacskulin terepjárója is, ami nagyban segített az állítólagos tettesek felkutatásában. A lopott autót ugyanis igen hamar, már június 26-án megtalálták. Tilosban parkolás miatt figyeltek fel rá, majd a közelben lévő panziók alaposabb átkutatását követően a hatóságok ráleltek az egyik gyanúsítottra, társát pedig tengerparti hűsölése közben sikerült kézre keríteniük.
A gyilkossággal vádolt S. Ladic szerb állampolgár fél éve lakott már Bacskulin házában, míg a másik tettes, a német állampolgárságú E. Riemann csak június elején tűnt fel a szigeten. A szerb férfi La Palma-i tartózkodása során igen hamar függő helyzetbe kényszerült. Tartózkodási engedélye érvényét vesztette, a professzor pedig nem támogatta anyagilag, hogy hazautazhasson. Elképzelhető, hogy ennek az állapotnak köszönhető Ladic önuralomvesztése, amelynek következtében a férfi végül számos késszúrással megölte az orvost. Társa, Riemann autószalonja révén került kapcsolatba a professzorral. Kulin bán félmilliós hitelt biztosított számára, de ezt a csődbe ment vállalkozó nem tudta visszafizetni hitelezőjének. A spanyol hatóságok szerint ez is a gyilkosság indítékai között szerepelhet. Bacskulin egyébként csak június 14-én repült vissza a Kanári-szigetekre, miután eltöltött néhány napot Szabadkán, Szegeden és Budapesten. Ekkor panaszolta el egyik közeli barátjának, Kecse-Nagy Lászlónak, hogy meg akar szabadulni La Palma-i villájának két ellenszenves lakójától, de mindeddig nem járt sikerrel. A problémáról az orvos Horgoson élő unokaöccse, Bacskulin István is tudott.
A nyugdíjas professzor egyébként, mint azt felesége is megerősítette, évek óta tartott attól, hogy meg fogják gyilkolni. Barátainak is gyakran mondogatta: „Meglátjátok, meg fognak ölni!”, de senki sem vette komolyan. Félelmére okot adhatott a röszkei házának, pontosabban kastélyának kerítésére hibásan felírt fenyegetés, miszerint „BACSKULIN KIEOGLAK NYIRNI”. A fenyegetőket azonban máig nem fogták el. Korábban Kulin bán arról is nyilatkozott, hogy ha őt valami érné, akkor vagyonának gondozását Kecse-Nagy Lászlóra bízza. Aki azonban csak annyit mondott: valóban szó volt effélékről, de végrendeletet eddig ő sem látott, így nem is tudja, mi lehet Kulin bán pontos végakarata.
Bacskulin József életpályája igen kalandos volt. 1927-ben látta meg a napvilágot a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartozó Horgoson. Zágrábban szerzett orvosi diplomát 1954-ben. Különleges szemészeti eljárást dolgozott ki, melynek köszönhetően hamarosan jelentős vagyonra tett szert. A német és spanyol állampolgársággal is rendelkező professzor pénzének egy részét ingatlanokba és műtárgyakba fektette. Tulajdonába kerültek a Kádár-hagyaték bizonyos tárgyai, de vett néhány Horthy Miklóshoz köthető személyes „ereklyét” is. Megszerezett számos, az 1848–49-es szabadságharc során használt kardot és Petőfi Sándor zsebóráját is. E tárgyak közül többet egy értékes szőnyeg és egy Vágó Pál-kép kíséretében az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak ajándékozott. Az adományok közül azonban ma már csak a kép van a helyszínen, ugyanis a többi relikviát Bacskulin aztán visszavette.
Sajátos adakozási kedvét hűen ábrázolja a következő történet is. Egyszer váratlanul berontott a röszkei polgármesteri hivatalba kezében táskát lengetve, és közölte, hogy az Kádár Jánosné utolsó retikülje volt. Majd felajánlotta a történelmi relikviát az általa igen kedvelt település vezetőségének, amit a helyi polgármester megköszönt. Az öröm azonban nem tartott sokáig, pár hónap múlva ismét megjelent Bacskulin a hivatalban, és visszakövetelte a táskát. Amint a település polgármestere, Magyari László is megerősítette, ugyanez esett meg egy tízmilliót érő sakk-készlettel és egy kiló ezüsttel is.
A jelentős magánvagyon szolgált a rendszerváltás után Magyarországon is ismertté vált Sem Kelet, sem Nyugat könyvsorozat saját finanszírozású kiadására is. Emellett Bacskulin József nevéhez kötik a Magyar–japán–turáni világhídfő közlönyét is, amely Ungváron, Kárpátalján jelent meg 1991-ben. Műveiben Kulin bán a magyar–japán barátság sajátos dimenzióját vázolta fel. Nem egy könyvében javasolta a japán császárt a magyar „uralkodói székbe”. De egyik regényében arról is írt, hogy micsoda szerencse érte, mert magyarul beszélő indiánokkal találkozhatott.
Bacskulin József személyiségének megítélését még ismerősei körében is ellentmondások kísérik. Hajlamos volt a legegyszerűbb ügyek hátterében is összeesküvést szimatolni. A kilencvenes évek végén például testi sértés vádjával beperelt egy röszkei rendőrt. Az ügy saját alkalmazottjának elbocsátásával kezdődött, majd hamarosan szövevényes konspirációvá növekedett – legalábbis Bacskulin szemszögéből nézve. A perben legutóbb 2005-ben ült össze a bíróság, de a makói törvénykezés tanúk hiányában akkor elhalasztotta az ítélethozatalt. Bacskulin halálával pedig jelentőségét is veszítheti az eljárás.
A professzor egyéniségéhez az is hozzátartozik, hogy szenvedélyesen szerette a sakkot. Nevét még a FIDE, a Nemzetközi Sakkszövetség ranglistáján is jegyezték. Anyagilag hozzájárult 2003 novemberében, hogy létrejöjjön az a különleges szimultán, amelyet két nemzetközi nagymester, Pintér József és Varga Zoltán játszott a Magyarok Világszövetsége székhelyén, a Magyarok Házában. De az idős úr igazi kedvence Lékó Péter volt. A sakknagymester és Bacskulin nagyon jó kapcsolatban álltak, így aztán Lékót igencsak megdöbbentette a halálhír. „Rettenetesen sajnálom, mert egy olyan ember ment el közülünk, aki imádta a sakkot” – nyilatkozta egy magyar internetes hírforrásnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.