Alkotmánybírósághoz (AB) fordult a KDNP az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása miatt. Halász Zsuzsa, a kereszténydemokraták szóvivője közölte, hogy három pontban vélik az alaptörvénybe – pontosabban a jogállamiság és az arányos közteherviselés elvébe – ütközőnek a jogszabályt: az elvárt adó, a vélelmezett társadalombiztosítási járulékalap és az evatörvény módosítása kapcsán. Az alkotmánybírósági beadványból, amelyet Latorczai János és Rubovszky György képviselők jegyeznek, kiderül, hogy a KDNP álláspontja szerint az elvárt adó kapcsán a kormány abból indul ki, hogy a veszteséges vállalkozások Magyarországon mind adócsalók. – Ki mint él, úgy ítél – utalt a kormányra Halász, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az AB korábbi határozatában kimondta: az állam rosszhiszemű vélelemből kiindulva nem szabályozhatja a gazdasági életet. A szóvivő szerint ráadásul a rendelkezés nem is éri el a célját, mert az állam ugyan valóban több embert von be az adózói körbe, de a tönkrement vállalkozások kikerülnek abból. Az eváról szólva Halász Zsuzsa több kifogást is említett: adóév közben történt a módosítás, és a törvényalkotó nem biztosít elég időt az adózóknak az átállásra. Így ők igen rövid időn belül kénytelenek olyan döntést hozni, amelynek most lehetetlen felmérni a következményeit. A harmadik kifogásolt módosításról a szóvivő elmondta: a vélelmezett társadalombiztosítási járulék bevezetésével a „vélelmezett jövedelem” válik fő szabállyá, az ellenbizonyítást pedig a járulékfizetőkre hárítja az állam. Hangsúlyozta, hogy a járulékfizetők túlnyomó többségénél megállapítható a jövedelem nagysága, ezért szükségtelen a kivétel alkalmazása.
Halász Zsuzsa megjegyezte: a kormánynak aligha van erkölcsi alapja arra, hogy áldozatot kérjen az emberektől, hiszen a kampányban saját politikai érdekeik miatt becsapták a választópolgárokat.
Alkotmányos aggályok. Naponta érkeznek újabb és újabb beadványok az AB-hoz a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban. Sólyom László köztársasági elnök szerdán fordult az Alkotmánybírósághoz a felsőoktatási törvény miatt, az egyetemek autonómiáját korlátozó rendelkezések kapcsán. A Fidesz ugyanezen törvény tandíjjal összefüggő passzusát bírálja. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közoktatási törvényt találta az alaptörvénybe ütközőnek, mondván, a kötelező óraszámon felül, külön díjazás nélkül elrendelhető két órával kapcsolatban sérül az az alkotmányos elv, hogy a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást kell biztosítani. Néhány napja a Fidesz és a KDNP együtt fordult az AB-hoz a házipénztárról szóló törvényt kifogásolva, valamint a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete is aggályosnak ítéli ugyanezt a törvényt.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
