Készülődés a magyar szerepvállalásra

Bár még semmilyen megegyezés nincs arról, hogy az esetleges tűzszünet kapcsán milyen nemzetközi erőket telepítenének Libanonba, úgy tudjuk, hogy a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) és a hírszerző szerveknél már zajlik egyfajta előkészítő munka arra az esetre, ha a kormány végül a részvétel mellett döntene. A HM-ben ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egy újabb békefenntartó misszió vállalása csak egy korábban kiküldött kontingens visszavonásával oldható meg.

Munkatársunktól
2006. 08. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hivatalos kormányzati politikával összhangban – amelyet nemrégiben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szekeres Imre honvédelmi miniszter is megerősített – a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) továbbra is azzal számolnak, hogy egy időben legfeljebb ezer magyar katona tartózkodhat külföldön. Mivel a honvédség ENSZ-, EBESZ- és NATO-missziókban – főként Koszovó, Bosznia, Afganisztán, Ciprus és Egyiptom területén – jelenleg szinte teljesen kitölti ezt a létszámot (június végén 980-an vettek részt ezekben a feladatokban), a HM-ben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy újabb küldetést csak valamely korábbi rovására tudnának vállalni.
Alternatívaként – értesüléseink szerint – két megoldás jöhet szóba egy számottevő (100–300 fős) kontingens Libanonba küldése érdekében. Az egyik az lenne, hogy a kormányzat, változtatva eddigi politikáján, kibővíti a „missziós keretet” néhány száz fővel, a másik pedig az, ha a libanoni misszióban az eddigi békefenntartó akcióktól eltérő módon venne részt a honvédség. Az első megoldás a védelmi költségvetés újabb lefaragása és a folyamatban lévő stukturális változtatások miatt ütközne akadályokba – forrásaink szerint a honvédség legújabb, húszezres céllétszámával összevetve már az ezerfős missziós keret is állandó túlfeszítettséget eredményez. A második megoldás abban az esetben kerülhet szóba, ha a NATO-tagországok precedensértékű döntéssel bevetnék a 2002-es prágai csúcs nyomán – Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kezdeményezésére – életre hívott reagáló erőket (NRF), melyek éppen az ilyen, gyorsan „megoldandó” nemzetközi feladatokra várakoznak. Az NRF július 1-jétől aktuális VII. váltásában hazánk egy törzstiszti csoporttal, vegyvédelmi értékelőkkel, vegyvédelmi felderítő és víztisztító szakaszokkal, biológiai laborral és nemzeti támogató elemmel, valamint egy közlekedéstervező és egy hírszerző-elemző (HUMINT) csoporttal, összesen 167 fővel vesz részt. A magyar alegységek – összhangban az NRF-követelményekkel – öt nap alatt telepíthetők, és harminc napig utánpótlás nélkül képesek tevékenykedni.
A HM nem erősítette meg, hogy folyna konkrét katonai tervezés Libanonnal kapcsolatban, ám úgy tudjuk, hogy a korábban tapasztalt, külföldi missziókkal kapcsolatos, váratlan kormányzati döntések ismeretéből kiindulva a vezérkarnál mindig készítenek bizonyos előtanulmányokat ilyen nemzetközi helyzetekben, míg a hírszerző szervek fokozták Libanonnal kapcsolatos kollekciós erőfeszítéseiket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.