Jelenleg 4000-4500 lehet az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (ekho) fizetők száma, a Pénzügyminisztérium (PM) lapunknak adott tájékoztatása szerint ugyanis júliusban 304,9 millió forint volt a büdzsé bevétele ebből az adónemből. Az ekhózók számáról nem készül kimutatás, így csak a bevételekből lehet megbecsülni, hányan is élnek e kedvező adózási formával. Bruttó 200 ezer forint körüli bérekkel számolva a fenti öszszeg 4356 ekhózót jelent. Nehéz tehát megmondani, az ilyen módon adózók minek örülnének jobban: kiderülhet ugyanis, hogy a bérek ennél magasabbak, akkor viszont még kisebb az ekhózók tábora. Utóbbinak azért van jelentősége, mert korábban felvetődött: tízezer fő alatt a kormány – eleget téve egyes szakértők követelésének – az év végén búcsút int az adónemnek. Legutóbb azonban Pichler Ferenc, a PM kabinetfőnöke úgy nyilatkozott a sajtónak: az adónem jövőre is megmarad.
Eközben hamarosan életbe lép a minimum-járulékalap intézménye: szeptember 1-jétől ugyanis a foglalkoztatók, a főállású és evázó egyéni vállalkozók, valamint a társas vállalkozások havonta legalább 125 ezer forint után kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási járulékot. Amennyiben a tényleges jövedelem kisebb a minimálbér kétszeresénél, a foglalkoztató ezt október 12-ig jelezheti az adóhatóságnál, s ezután „csak” a valós jövedelem alapján köteles levonni a tb-járulékot. A szabályozás az átalányadózó egyéni vállalkozóra és annak kivétjére is vonatkozik, az elektronikus úton bevallók azonban mentesülnek a bejelentés alól: amennyiben a bevallásukban a 125 ezer forintnál alacsonyabb, tényleges járulékalap szerepel, az adóhatóság automatikusan tudomásul veszi, hogy az adózótól kevesebb járulékra számíthat. Az új jogszabályt számos szervezet támadta meg az Alkotmánybíróságon, mivel aggályosnak ítélték, hogy az adózónak kell bizonyítania jóhiszeműségét.
origo.hu
Durva, mit tett egy autós az M3-ason
