időjárás 4°C Virgil 2022. november 27.
logo

Közmeghallgatás információk nélkül

Dékány Lóránt
2006.08.22. 23:00

Románia után Magyarországon is közmeghallgatást tartanak a verespataki aranybánya-építés ügyében. Több környezetvédő szervezet szerint a tárca a beruházót segíti azzal, hogy a román környezeti hatástanulmánynak csak töredékét fordíttatták le magyarra, így a civil egyesületek nem tudnak megfelelően felkészülni a meghallgatásra.

Közmeghallgatást tartanak a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében Magyarországon is, miután az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ-egyezmény (Espooi egyezmény) biztosította lehetőség alapján hazánk élni kíván azzal a jogával, hogy részt vesz a román hatósági eljárásában, és véleményt formál a tervezett beruházásról. A meghallgatáson a civil szervezetek feltehetik kérdéseiket, és elmondhatják véleményüket a beruházó Rosia Montana Gold Corporationnek (RMGC).
A Védegylet, a Greenpeace és a Csongrád Megyei Természet és Környezetvédő Egyesület (Csemete) úgy véli, a részben amerikai és kanadai tulajdonú RMGC az augusztus 7-i romániai közmeghallgatáson „felrúgta a demokrácia játékszabályait”. A környezetvédő egyesületek által kiadott közlemény szerint a tájékoztatón a résztvevők beszámoltak arról, hogy a cég mintegy 500 fizetett bányászt vonultatott föl a meghallgatásra, akik a beruházás mellett szólaltak fel, valamint ellehetetlenítették a viták menetét is. Közölték azt is, tartanak attól, hogy hazánkban hasonló módszerrel fogja a vállalkozás szabotálni az augusztus 28-i szegedi és a 29-i budapesti meghallgatást, akár kevesebb ember bevonásával is.
A környezetvédők közleményéből kiderül, hogy az ötezer oldalas, románul írt hatástanulmányból a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium csupán 24 oldalt fordíttatott le, melyből a lehetséges ciánszennyezésről szóló részek teljesen kimaradtak. A zöldegyesületek ezt a közmeghallgatások ellehetetlenítéseként értelmezik, mivel így a társadalmi szervezetek nem kapnak elegendő tájékoztatást a tanulmányról.
A Védegylet, a Greenpeace és a Csemete közleményükben felszólítják az RMGC-t a demokrácia szabályainak betartására, valamint a magyar kormányt, hogy az Espooi egyezmény lehetőségeit felhasználva kövesse az Európai Unió által támasztott normákat.
A környezetvédők szerint azért is fontos lenne, hogy több információhoz jussanak, mert fennáll a veszélye annak, hogy a tervezet alapján építendő 180 méteres gát ugyanúgy átszakad, mint 2000-ben a nagybányai ciántározó esetében, mely akkor a Tisza ökológiai katasztrófáját okozta. A Csemete arról is tájékoztatott, hogy a Verespatak közelében tervezett ciántározó befogadóképessége negyvenszerese lenne a nagybányainak.
A környezetvédelmi tárca lapunknak elismerte, hogy valóban csak huszonnégy oldalt fordíttattak le, elmondásuk alapján azért csak ennyit, mert ezek az oldalak foglalkoznak a Magyarországra átnyúló környezeti hatásokkal. Csakhogy eleve vitatott: mekkora mértékben fenyegeti hazánkat a beruházás? – Egy felelős minisztériumnak nem csak az átnyúló környezeti hatásokkal kellene foglalkoznia – nyilatkozta Vay Márton. A Védegylet munkatársa hozzátette, ez szűk látókörű magatartás a tárca részéről, mellyel rossz példát mutat. Vay megerősítette, az eredeti beruházási tervezet is tagadta, hogy Magyarországra átnyúló környezeti hatás keletkezne, így cinikus eljárás kizárólag a tanulmány ezen részét lefordítani.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.