Lazítani kellene a bérminimumon?

Ahhoz képest, hogy nemrégiben még a minimálbérről kötött megállapodás felmondását helyezték kilátásba a munkaadók és a munkavállalók képviselői, most a vita már csak a kötelező bérminimum kifizetése körül folyik. Az indok a megszorítócsomag, amely a vállalkozások szerint egyértelműen veszélyezteti a munkahelyeket.

Megváltoztak a körülmények az Új egyensúly program, azaz a megszorítócsomag bejelentésével – mondta lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára emlékeztetett arra, hogy elmaradnak a munkaadókat érintő, korábban ígért kedvezmények, vagyis az 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás eltörlése és a társadalombiztosítási járulék csökkentése, viszont már ősztől, illetve a jövő év elejétől alkalmazzák az adó- és járulékszigorításokat. Az érdekvédelmi szervezet tisztviselője hangsúlyozta, hogy nem kívánják felmondani a minimálbérről kötött hároméves megállapodást, egy-két pontot viszont újratárgyalnának.
A tavaly novemberben született egyezség szerint az akkor még 57 ezer forintnál járó havi minimálbér az idén 62 500 forintra emelkedett, 2007-ben 65 500, 2008-ban pedig 69 000 forint lenne. A megállapodás emellett a szakképzett dolgozóknál minimálbérhez rendelt, úgynevezett bérminimumot vezetett be. A munkaadókra való tekintettel a bérminimum az idén az első fél évben csak ajánlott volt, a második fél évtől, illetve 2007-ben és 2008-ban viszont már kötelező lesz. A bérminimum szorzószáma aszerint is változik, hogy két évnél kevesebb vagy több tapasztalattal rendelkezik egy munkavállaló. Az idén a két évnél kevesebb munkatapasztalatú dolgozók a minimálbér 1,05-szorosát, a két évnél több tapasztalatúak pedig az 1,1-szeresét kapják. 2007-ben a szorzók 1,1-re és 1,15-ra módosulnak, majd 2008-ban 1,2-re és 1,25-ra emelkednek.
Dávid Ferenc elmondta: azt szeretnék elérni, hogy egyes nehéz helyzetben levő vállalkozások, ágazatok vagy régiók esetében a szakszervezetek egyetértésével lefelé is el lehessen térni a bérminimum mértékétől. A főtitkár szerint elsősorban a bolti kereskedelem, a könnyűipar, a feldolgozóipar, a textilipar, valamint a mezőgazdaság területén lehet szükség erre. E területeken annyira kiélezett a helyzet, hogy a néhány ezer forintos dolgozói többletjuttatás miatt megszűnhetnek munkahelyek – véli Dávid Ferenc. A szakember kiemelte: a kormány a munkanélküliség növekedésével számol a konvergenciaprogramban, e tendenciát nem kellene fokozni a bérminimum mindenáron való kifizetésével.
Fontos megállapodásról van szó, amellyel kapcsolatban a szakszervezetek megvédik a vívmányokat – fogalmazott lapunknak Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke elismeri, hogy a megszorítócsomag miatt megváltoztak a körülmények, mégsem hisz a munkáltatóknak, akik szerinte gyanúsan túloznak. Borsik szerint a szorzók alkalmazása nem lehet akkora teher, ami veszélyeztetné a munkahelyeket, ugyanakkor nincs arra garancia, hogy azok akkor is megmaradnak, ha a munkáltatók kevesebbet fizetnek. Borsik emlékeztetett arra, hogy a megszorítások miatt szeptembertől két százalékkal emelkedik az egészségbiztosítási, fél százalékkal a munkavállalói járulék, vagyis az év utolsó harmadában a kormány 2,5 százalékkal csökkenti dolgozók millióinak jövedelmét.