Ma inflációs jelentés és alapkamatdöntés

Feszült érdeklődés övezi a monetáris tanács döntését az irányadó ráta emeléséről és a jegybank ma megjelenő inflációs jelentését, amely várhatóan magasabb pénzromlással számol, mint a kormány. A visegrádi országok közül hazánkban a legmagasabb az alapkamat, s a forint gyengült a legnagyobb mértékben.

Elemzői konszenzus szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma minden valószínűség szerint az alapkamat további emeléséről határoz. A szakértői álláspontok csupán abban térnek el, hogy 25 vagy 50 bázispontos szigorítást tart-e szükségesnek a grémium, így az irányadó ráta 7,25 vagy 7,5 százalékos lehet. A tanács döntésének hátterében az inflációt ellentétesen befolyásoló hatások mérlegelése áll. Egyrészt a gazdasági fejlődés lelassuló üteme és a lakossági fogyasztás várható visszaesése enyhítheti az inflációs nyomást, másfelől viszont a Gyurcsány-csomag adóemelései, különösen az áfakulcsemelés begyűrűzése az árakba, a forint gyengülése, az euró bevezetésének elhalasztása, valamint a hatósági árak – áram, gáz, közlekedési tarifák – emelkedése összességében növelik az inflációs várakozásokat.
A Reuters havi gazdasági jelentéséből kiderül, hogy a forint/euró árfolyam decemberi szintjére vonatkozóan az elemzők többsége a 270–275 forint közötti kategóriát tartja a legvalószínűbbnek, az év végére várható irányadó rátát pedig a szakértők 7,5 százalékra becsülik. A visegrádi országok valutáinak utóbbi másfél éves árfolyam-alakulásával összehasonlítva a forint gyengülése egészen látványos: míg a zloty 3,3 százalékkal, a cseh korona 2,25 százalékkal, a szlovák fizetőeszköz pedig 2,8 százalékkal erősödött, addig a magyar valuta 13,6 százalékos mélyrepülést könyvelhetett el. A visegrádiak jegybanki alapkamatai közül is a magyarországi a legmagasabb: még a legszigorúbbnak számító szlovák rátát is több mint két százalékkal felülmúlja az MNB jelenlegi alapkamata.
A szintén ma napvilágra kerülő jegybanki inflációs jelentés iránt is nagy az érdeklődés, mivel az abban foglaltak általában érdemben befolyásolják a piacokat, illetve az itt szereplő előrejelzések támpontot adhatnak a monetáris tanács jövőben várható kamatpolitikáját illetően. Legutóbb májusban publikált inflációs jelentést az MNB, azóta ugyanakkor jelentős változások történtek a gazdasági környezetben, ezért a pénzromlás mértékének felfelé módosítása várható. Az eddig állítólagosan kiszivárgott információk szerint az új konvergenciaprogramban szereplő, jövő évre prognosztizált, 6,2 százalékos inflációnál borúlátóbb adat jelenik meg az MNB kiadványában: egyes értesülések szerint a jegybank 8,2 százalék körül látja a 2007-ben végbemenő pénzromlási folyamat tetőpontját.