Ma még a parlagfű az úr

Csökkent a parlagfű pollenkoncentrációja az ország levegőjében a tavalyihoz képest, a hatóságoknak azonban még mindig sok gondot okoz az elhanyagolt területek feltérképezése és a kényszerkaszálás. A hivatalos szervek munkáját több polgári megmozdulás és egy civil szervezet is segíti. Utóbbi a jelenleg működő tárcaközi bizottságot csupán átmeneti megoldásnak tartja.

Országszerte tizenkilenc állomáson méri az ÁNTSZ a levegő természetes fertőzöttségét, ezek közül most négy helyen (Budapesten, Pécsett, Szegeden és Szolnokon) jelezték a parlagfű pollenjének közepes koncentrációját. Ez az érték az ország többi részén még alacsony. Bár a koncentráció aránya hazánkban évről évre csökken, a hivatalos szervek által feltérképezett, hétezer hektárnyi, erősen fertőzött terület változatlan – mondta el lapunknak Péterfia Éva, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal népegészségügyi főosztályának vezetője, a „Parlagfűmentes Magyarországért” tárcaközi bizottság elnöke.
Múlt hónapban legkevesebb 2072 bejelentést regisztráltak az önkormányzatoknál. Van olyan kerület, ahol felszólítást küldenek az érintetteknek, akad, ahol elvégzik a kényszerkaszálást, és csak azután keresik meg a tulajdonost, aki a bírság mellett a hatósági irtás költségeit is köteles kifizetni. A parlagfüvet július első napjától szeptember végéig legalább háromszor le kell kaszálni ahhoz, hogy elkerüljük a virágzást.
A fertőzött területek felderítését műholdas felvételek és a hivatal tapasztalatai alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium földügyi és térinformatikai főosztálya végzi. Miután kijelölték az irtásra ítélt helyeket, adataikat átadják a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnak, amely ezek alapján kiküldi a felszólításokat, illetve elvégezteti a kényszerkaszálást – tájékoztatta lapunkat Mezei Attila vezető főtanácsos. Idén 2400 ilyen helyszínt derített fel a hivatal, ez összesen 4100 hektárnyi területet jelent. A főtanácsos szerint a területi szemlék alapján elmondható, hogy a tulajdonosok idén sokkal többet tettek földjeik gyommentesítéséért, mint az előző években. Ez köszönhető annak a törvénymódosításnak, amely a parlagfű elleni küzdelmet kiemelte a közérdekű védekezésből, s az egészséges környezethez való alkotmányos jogot a tulajdonjog elé helyezte.
A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület zöld száma mellett már internetes bejelentéseket is fogad – közölte dr. Juhászné Halász Judit, a szervezet elnöke. Naponta tucatnyi értesítés érkezik hozzájuk, amelyek közül jó néhány lakóparkok melletti vagy építkezési területeken található, többhektárnyi gyomtengerhez vezeti el a hatóságokat. A civil szervezet erőskezű kormánybiztosra bízná a szükséges teendők összehangolását. Ez ügyben többször fordultak már levélben a kormányfőhöz. Az elnök szerint a hazánkban élő hárommillió allergiás tavaly csaknem 21 milliárd forintot költött gyógyszerre.

Asztmát is okozhat. A parlagfű-allergia leggyakrabban szénanáthát, de a túlérzékeny betegek egy részénél asztmát is okoz – mondta az MTI kérdésére dr. Herjavecz Irén, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. A legfrissebb hazai felmérések szerint az asztma kétszázezer embert érint, a diagnosztizáltak aránya az utóbbi tíz évben több mint 250 százalékkal nőtt.