Magyar pizza

Eredeti magyar lángos kapható Balatonfüreden magyar pizza néven – így valószínűleg jobban eladható.
A szolgalelkűség netovábbja.
Tucatnyi hasonlóan nyálas, szervilis példa kínálkozna a kirakatból (second hand shop, first class studio, miegyéb), így állítólag jobban megy a bolt. A lángos neve mostantól magyar pizza. Jó Kazinczy Ferenc és a reformkor nyelvújítói, zászlóvivői most forgolódnak a sírjukban.
Lángos = magyar pizza. Ha büntetni lehetne egy ilyen „magyarítást”, én a nehéz vasat javasolnám…
Nem kétséges, hogy a magyar nyelvet át- és átszövik az idegen szavak, jelentős részük fölöslegesen. Miért kell a helyzet szót szituációvá keresztelni, a gondot problémává, a hétvégét víkenddé…? A sznobság Csimborasszója. Külföldiül affektálok, tehát vagyok valaki.
Persze a magyarításnak is vannak végletei, a telefonból például sosem lesz távbeszélő-készülék, a liftből felvonó… Ezek beépültek a magyar nyelvbe.
De a hazai lángosból ne legyen magyar pizza, ha lehetne…
Amúgy rendelet is született már a boltfeliratok kapcsán: ha idegenül írják is ki, ott kell lenniük a magyar megfelelőjüknek. Persze ezt nemigen tartják be. Anglomán, szervilis nemzet lett a magyar. Szomorú és jó példa erre a magyar pizza…
Talán eljön még az idő, hogy a szegedi halászlét és hortobágyi gulyást is vendégszóval affektáljuk, és az angol mellett visszatér a német és a latin kifejezés, hiába fáradoztak a reformkor nyelvújítói. A jövevényszavakkal nehéz megbirkózni. De azért próbáljuk meg: bisztró, bisztró…! (Gyorsan, gyorsan…!)