Még homály fedi az iparűzési adó sorsát: az ügy hamarosan az Európai Bíróság elé kerül, amely valószínűleg közösségi szabályozásba ütközőnek ítéli majd a magyar adónemet. A kormány ugyanakkor nemrég helyezte hatályon kívül azt a törvényi passzust, amely az iparűzési adó 2007. végi megszűnését szavatolta. Az a szövegrész is hatályát vesztette, amely előírta az iparűzésit helyettesítő adó törvénybe foglalását ez év végéig. Úgy tűnik azonban, a motiváció hiánya nem döntötte cselekvésképtelenségbe a kabinetet és az önkormányzatokat: sorra születnek az új adónemeket körvonalazó ötletek.
Bár jövőre még bizton számíthat az iparűzési adóból származó mintegy 80 milliárd forintos bevételre, a Főpolgármesteri Hivatal is új források kialakításán fáradozik – értesült a héten a Napi Gazdaság. A lap szerint bevezethetnek egy bizonyos területérték-növekedési adót: ez azokat érintené, akiknek az ingatlana a városfejlesztések nyomán felértékelődik. Ha tehát rendezik a környéket, új csatornát vagy vízvezetéket fektetnek le, a beruházás finanszírozásából a lakók ily módon is kivennék a részüket. Kiszabadult a palackból a dugóadó ötlete is: eszerint a belvárosba csak komoly díjak fejében hajthatnának be az autósok. A kormány mellett azonban a főváros is az ingatlanadót ítéli az iparűzési bevételeket legalább részben – becslések szerint 30-40 százalékban – kompenzáló új forrásnak. Gondot okoz azonban, hogy Magyarországon jelenleg nem létezik az egyes épületek és lakások valódi értékét tartalmazó adatbázis, ennek hiányában viszont nem vezethető be alapos adószabályozás – hívta fel lapunk figyelmét a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára. Szövetségünk csak akkor támogatja az adó kivetését, ha megfelelő színvonalú szabályozás születik, amely figyelembe veszi a szociális kérdéseket is – szögezte le Kispál Sándor, aki követelte a szakma bevonását is a döntések előkészítésébe.
Emlékeztetett: az egyeztetés a luxusadó bevezetésekor is elmaradt, s az eredmény jól látható – megalapozatlan és nehezen működő rendelkezés született. Elvetéltnek nevezte a luxusadót Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke is, aki ugyanakkor hangsúlyozta: nem kerülhet le a napirendről a vagyoni típusú adózás kérdése, hiszen ebből Magyarországon a bevételek alig egy százaléka származik, míg ez az arány a fejlettebb országokban tíz százalék körüli. Vadász György az ingatlanadó bevezetését is csak akkor tartaná elfogadhatónak, ha ezzel párhuzamosan megvalósulna a komoly vagyonok megadóztatása is.
origo.hu
Megölte volna Orbán Viktort egy férfi
