Hogy Such György sietve száműzte a publicisztikát a rádióból, az már beszédes. Álságos dolog ugyanis állandóan a BBC és a CBC etikai kódexeire hivatkozni, mert a különben példás tézisek nem ültethetők át egy az egyben a Kárpát-medencei valóságra. Itt általában az aktuálpolitika áldozata lesz a fene nagy tárgyilagosság, az igazság pedig felderítetlen marad.
A rendszerváltozás után emlegette ennyit a liberális értelmiség a BBC elveit, csak akkoriban éppen fordított előjellel, mint mostanság. Anno éppenséggel ezekre hivatkozva nyomták le az Antall-kormányt, s járatták le mindazt, amit a keresztény–nemzeti értékvilág újjáéledésének esélye jelentett – ma viszont az objektivitás látszata mögé bújva hallgatnának el. Mert kinek lehet az érdeke, hogy ilyen négy esztendő s újabb öt hónap mélyrepülés után ne érvényesülhessen legalább a nyilvánosságban a kritika?
Such úr – látszatra – jobbra is, balra is csap egyet, ám számomra úgy tűnik, hogy hadonászás lesz belőle. Vajon milyen alapon tesz lakatot Lovas István szájára, miért mutatja fel tálcán a publicista fejét, és főleg ki(k)nek? Nem hiteles lépés közben Gyurcsány Ferencet is száműzni (de csak a kampány idejére), hiszen a jelenlegi miniszterelnök amúgy is annyit szerepel a médiában, mint az összes többi pártvezető együttvéve. Kinek az érdeke Such György elnöksége?
Fehér József, Budapest

Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!