Babakocsit toló vagy várandós anyukák, egyetemista korú, fiatal lányok és idős emberek sétálnak a XII. kerületi biopiac felé, vagy mennek haza nagy csomagokkal. Ők már mind „megfertőződtek”, vagyis átálltak a bioéletmódra. A vegyszerek használata nélkül termesztett zöldségek és növények az egészséges élet alapját jelentik. Az ökopiacra belépve az ember úgy érezheti, hogy egy nagy családi összejövetelre érkezett, ahol mindenki ismer mindenkit. Az emberek mosolyognak egymásra, sokan nevükön szólítják az árusokat, mindenki kiegyensúlyozottabbnak tűnik. Talán a kedvesség is a bioéletforma része. Szita István termelővel és feleségével beszélgetve kezdem sejteni, mi a titok. „Szigorúan vesszük a szabályokat, és magunkhoz is azok vagyunk. És persze mindent a vevőért” – mondják. A kedves házaspár, mint a legtöbb árus, minden szombaton itt van a piacon. Ők már hat éve jönnek télen-nyáron a nógrádi Palotásról. „Szabadföldi gazdálkodásunk van, mindent vegyszerek nélkül termesztünk, de csak úgy éri meg, ha egyszerre többfélével foglalkozunk” – mesélik. Elmondják: ahhoz, hogy télen-nyáron legyen mit árulni, a málnaföldre diófákat állítottak, így málnaérés után lehet diót szedni. Télen lekvárt főznek, természetesen a bioszabályoknak megfelelően, nádcukorral. A bioélelmiszerekre éppen úgy jellemző a magas ár, mint a vegyszermentes termesztés. A görögdinnye kilója augusztus elején 200 (szemben a többi piacokon szokásos 130 forint körüli árral), a vöröshagyma 400, egy csokor sárgarépa 300 forint. Mégis nagyon sok a törzsvevő.
Ezt megerősíti Rózsa Péterné is, aki egy balmazújvárosi biogazdaságot képvisel. „Szerencsére nagyon sok a visszajáró vásárló, és minden szombaton vannak újak is, akik aztán törzsvevők lesznek. Rózsáné elmeséli, hogy a gazdaságban megpróbálnak mindent felhasználni. A feldolgozott zöldségekből, növényekből megmaradt részeket a mangalicáknak adják; az állatoknak hála a földek trágyázása is megoldott, a tejet pedig a saját sajtüzemükben dolgozzák fel. „Annak ellenére, hogy a gazdaságunk egy igazi kis körforgás, egyre kevésbé éri meg csinálni” – mondja szomorúan.
– Ami a biogazdaságokat illeti, a támogatási rendszer nagyon bonyolult Magyarországon – tudtuk meg Czeller Gábortól, a Magyar Biokultúra Szövetség elnökétől.
– Az ökogazdákat szigorúan ellenőrzik, ám a támogatás mértéke gyakran mégis megegyezik azzal, amit a hagyományos vegyszeres gazdálkodással foglalkozók kapnak, pedig a kockázat nem egyforma – tette hozzá Czeller.
Hazánktól eltérően a környező országokban– például Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában – nem olyan bonyolult a támogatási rendszer, mint nálunk. Lengyelországban például az állam felvásárolja a biogazdák termékeinek csaknem kilencven százalékát az iskolák, óvodák, idősek és kórházak számára. Ezzel szemben Budapesten az ökopiacra azok járnak, akik megtehetik, hogy biohalat vesznek kilónként 1800 forintért, vagy mini biozsemlét 30 forintért, esetleg bioalmalevet, amihez még vizet sem adnak a készítés során, ám akciósan tíz literért 4000 forintot kell fizetni.
Pedig ha a kormány az összes lehívható uniós támogatást megszerezné a biotermelőknek, és segítené az értékesítést is, a bioélelmiszer nem úri huncutság lenne, hanem mindenki számára elérhető, a vegyszeres terményeknél csak kissé drágább portéka.
origo.hu
Videón a látványos drogfogás
