Csongrád megye második legnépesebb településén, a megyei jogú városban, Hódmezővásárhelyen 430 ágyas kórház működik. Ez közepes méretű intézménynek számít ma Magyarországon, ám az ellátás színvonalát tekintve a jobb intézmények sorába tartozik. A legtöbb osztályon nincs orvoshiány, sőt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Centruma közelségének köszönhetően számos kimagasló tudományos eredményű szakember dolgozik a vásárhelyi kórházban. Ez az intézmény látja el többek között az ötvenezer hódmezővásárhelyi mellett a székkutasi, mártélyi, mindszenti betegeket is, de egyes szakterületeken a megyére vonatkozó ellátási kötelezettséggel bír.
Szót lehetne ejteni arról, mennyire példaértékű az egészségügyi és szociális ellátórendszer támogatása a vásárhelyi önkormányzat részéről. El lehet mondani, hogy a kórház és a strandfürdő területén másfél milliárd forintos beruházásból új szakrendelő épül. A magánorvosi praxisokkal bíró orvosok rendelővásárlását és -felújítását az önkormányzat támogatta. A kórházban az előző húsz évben ötmilliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre, új kórházi szárny és műtőblokk, valamint kiszolgálólétesítmények épültek. Kakasszéken intenzív rehabilitációs központot hoztak létre a mozgásszervi betegeknek. A város tízezer felnőttet és 2500 gyermeket részesít szociális segélyben, és gondot fordítanak a tudatos egészségnevelésre (naponta testnevelésóra az iskolákban, egészségvédő kampányok támogatása). Ám az önkormányzat gondoskodása – a sorozatos kormányzati elvonások miatt – még itt is kevésnek bizonyul.
A hódmezővásárhelyi kórház példája ugyanis kitűnően szemlélteti a vidéki egészségügyi intézmények gondjait és a jövő által tartogatott nehézségeket is. Az itt és a környéken élők elemi érdeke, hogy a kórház változatlan formában fennmaradjon, illetve lehetőség szerint fejlődjön. Az önkormányzat tehát minden tőle telhetőt igyekszik megtenni azért, hogy az egészségügyi intézmények helyzetén javítson. – A mostani kormányzati politika viszont az országos és helyi adóforintokból végrehajtott, a közösség érdekeit szolgáló beruházásokat akarja semmivé tenni a különböző osztályok, intézmények felszámolásával – véli Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, aki átgondolatlan, koncepciótlan intézkedéssorozatnak tartja az egészségügyi intézményeket sújtó lépéseket.
– A kórházak nem kapták meg az ötvenszázalékos béremelés fedezetét, ahogyan az infláció, az energiaár- és az áfaemelésre sem volt tekintettel a központi kormányzat, ennek ellenére mindenütt a menedzsmentet tartják felelősnek a finanszírozási nehézségek miatt – véli Kallai Árpád, a hódmezővásárhelyi Erzsébet-kórház főigazgatója. – Az állam szedi be az egészségügyi hozzájárulást, az állam finanszíroz, az önkormányzatnak jóformán csak csődbiztos kinevezésére van lehetősége az egészségügyi intézményekben – teszi hozzá némi malíciával Lázár János. A polgármestert komolyan aggasztja, hogy mi lesz a vidéki – így a vásárhelyi – gyógyintézmények sorsa. – Hiába áldozna egy önkormányzat akár erején felül is arra, hogy működtesse valamelyik kórházi osztályát. Ha ugyanis az állam illetékes szerve úgy dönt, hogy az adott intézmény vagy osztály nem felel meg a működés minimális feltételeinek, a település szándékaitól és lehetőségeitől függetlenül visszavonják a működési engedélyét.
A magyar egészségügyre leselkedő profitorientált tőke lehetséges megjelenéséről is határozott a dél-alföldi városvezető véleménye.
– Ha bármilyen privatizációra kerülne sor az egészségügyben, azt kizárólag abban az esetben lennénk hajlandók akár csak fontolóra venni is, ha a magánosítás az önkormányzat százszázalékos kontrollja mellett a helyi orvosok tulajdonszerzésével valósulna meg, hasonlóan a magánorvosi praxisok privatizációjához – mondja határozottan a polgármester. Állítja: amíg a Fidesz–MDF-koalíció kormányozza Vásárhelyt, addig csak az egészségügyi feladatok intézmények közötti regionális elosztásáról hajlandók tárgyalni, az üzleti érdekeket mindenek elé helyező privatizációról semmiképp. Lázár János különösen problémásnak látja, hogy a kormányzat csak számokban, megszorításokban és pénzben gondolkodik, az emberi tényező nem számít: miközben egyik oldalról a betegeket vidékről a régiós központok egészségügyi intézményeibe igyekszik beterelni, aközben felszámolja a bejutást biztosító közlekedési hálózat egy részét (például a Makó–Hódmezővásárhely vasútvonalat), kétszeresen is sújtva a vidéki Magyarországon élőket. Ezek az intézkedések ráadásul túlmutatnak a következő hónapokon, éveken, és hosszú távú, nagy nehézségek árán helyrehozható problémákat eredményeznek az emberek életminőségét illetően. Ez pedig még tovább növeli számos olyan térség egészségügyi leszakadását, ahol az emberek egészségi állapota még országos viszonylatban is kedvezőtlen képet mutat.
origo.hu
Különleges halak kerültek elő a Hortobágyon
