A polcpénz minden évben alku tárgya a kereskedők és a beszállítók között folyó üzleti tárgyalásokon – tudtuk meg Rácz Józseftől, a mórahalmi Mórakert Szövetkezet ügyvezető igazgatójától. Az összeg nagysága attól is függ, hogy az adott multinacionális cég hány áruházat szándékozik még építeni Magyarországon. Ebből az következik, a multik beruházásaikat a magyar beszállítókkal fizettetik meg. A Mórakert tavaly például hatmilliárd forintos forgalmat bonyolított le a multikon keresztül, akik ebből, polcpénz címén, 600 millió forintot tartottak vissza. Ezt a szövetkezet szerint a Csongrád megyei kisváros településén és annak környékén élő mintegy kétezer gazda sínylette meg, akiknek megélhetése függ a szövetkezet eredményes működésétől.
A lapunknak nyilatkozó termelők tapasztalatai szerint a beszállítók megcsapolásának mértéke a kereskedő nagyságától függ. A hipermarketek tartják vissza a legtöbb pénzt a gyártókat, termelőket megillető összegből, annak több mint tíz százalékát teszik zsebre polcpénz címén.
A szupermarketek már valamivel szerényebbnek bizonyulnak az öt–nyolc százalékos levonással. A diszkontok még ennél is kevesebb pénzre tartanak igényt vagy egyáltalán nem vonnak le semmit, mert a legolcsóbbak szeretnének lenni.
A kiskereskedői hálózatok a hazai termelők szerint egész Európában alkalmazzák a polcpénzt, amibe sok minden beletartozik. Az áruházláncok például a beszállítók pénzéből fedezik reklámköltségeiket is. A termelő vagy a gyártó ezzel fizeti meg, hogy terméke rákerüljön a szórólapokra, óriásplakátokra, és hogy áruját megőrizzék, szortírozzák a logisztikai központokban. A polcpénz még az úgynevezett listázási díjat is tartalmazza, ami annyit jelent, hogy a termelőnek már azért is fizetni kell, hogy a multikhoz beszállíthasson.
*
A kereskedő még több pénzt tart vissza, ha a beszállító azt szeretné, hogy szemmagasságban helyezzék el a terméket a polcokon. Az áruházláncok hatalmas összegre tesznek szert a polcpénz levonásával. Több olyan cég van, amelyik évente 10–20 milliárd forint értékű árukészletet forgalmaz a hipermarketeken keresztül. Ebből egy-két milliárd forintot is levonhatnak, és ezért még nem is emelhet panaszt a beszállító, mert könnyen elveszítheti kereskedelmi partnerét.
A termelők úgy érzik, a helyzet az új kereskedelmi törvénnyel sem változott, pedig a beszállítók abban bíztak, hogy a multik legalább a felére csökkentik majd a polcpénzt. Hiábavalónak látják azt a törekvést is, amely szerint etikai kódex kidolgozásával lehetne tisztességesebbé tenni a kereskedelmet. A gazdálkodók szívesen idézik ezzel szemben a francia példát, ahol mindent elkövettek, hogy megvédjék a termelők érdekeit a kereskedőkkel szemben. Ők törvényben szabályozták, hogy a polcpénz mértéke nem haladhatja meg a négy százalékot.
Bár a polcpénz kétségtelenül sok feszültség forrása világszerte, így hazánkban is, a júliusban életbe lépett kereskedelmi törvény és a kereskedelmi etikai kódex már némi védelmet biztosít a beszállítóknak a multinacionális áruházláncokkal szemben – mondta kérdésünkre Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára emlékeztetett arra, hogy a törvény tiltja a piaci erőfölénynyel való visszaélést. Amelyik beszállító azt tapasztalja, hogy kényszerítik, egyoldalúan ráerőszakolják az üzleti partnerek az előnytelen feltételek elfogadását, az a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhat. A hatóság ennek alapján vizsgálatot folytathat, és megbüntetheti a céget. Emellett rendelkezik a polcpénzről a kereskedelmi etikai kódex is, amelyik felhívja a figyelmet, hogy pénzt csak szolgáltatásért lehet kérni, és a feleknek meg kell egyezniük a díj mértékéről. Emellett Vámos György utalt arra is, hogy a beszállítók és a kereskedelmi láncok között megállapodások egész rendszere működik, és a polcpénz csak egy tényező a többi között. A döntő az egyenleg, ami alapján értékelni lehet az együttműködés eredményét.
origo.hu
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket
