A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetői szerint az intézmény multikulturális jellegű, önök viszont ezt vitatják. Mikor és milyen célokkal jött létre a Bolyai Kezdeményező Bizottság?
– Az elmúlt években egyes román nacionalista körökből, így az akadémiai értelmiség soraiból is gyakran hallhattuk, hogy Európában sehol nem működnek kisebbségi tannyelvű felsőoktatási intézmények. A Babes–Bolyai Tudományegyetem egyes vezetői pedig évek óta a magyar felsőoktatás önállósulása ellen érvelnek. Egy tavaly májusi nemzetközi fórum után ezért is alakítottuk meg a Bolyai Kezdeményező Bizottságot, amelynek tagjai erdélyi magyar egyetemi oktatók és diákok, fő célunk az önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar karok megalakítása a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Következő célunk pedig az 1959-ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetem visszaállítása.
– Európában hol működnek még nemzeti kisebbségeknek állami felsőoktatási intézményei?
– A norvégiai számiknak (lappoknak), a finnországi svédeknek, a dél-tiroli németeknek, a szlovákiai magyaroknak, a macedóniai albánoknak, a moldvai gagauzoknak és a spanyolországi katalánoknak mind van önálló, állami felsőoktatási intézményük, sőt néhány kisebbségi intézményi hálózatuk is. Vannak olyan egyetemek is, amelyek a tényleges kétnyelvűség szellemében működnek, például a spanyolországi gallegóknál és baszkoknál, valamint a nagy-britanniai walesieknél. Ám olyan helyzet egyetlen civilizált országban sem tapasztalható, hogy egy egyetem önmagát multikulturálisnak nevezi, és közben megpróbálja ellehetetleníteni a kisebbségi akadémiai közösséget. A romániai BBTE a kivétel, hiszen az intézményben sehol sem láthatunk magyar feliratokat, a magyar akadémiai közösségnek pedig nincsenek tényleges döntéshozatali és szervezési jogosítványai. Ráadásul a magyar oktatókat lépten-nyomon megalázzák. Szimbolikus jelentőségű például, hogy az egész intézményben csak néhány tanterem viseli magyar tudósok nevét, az összes többit román és idegen személyiségekről nevezték el. Az ügyintézés kizárólag román nyelven folyhat, az önmagát multikulturálisnak nevező egyetemen kérvényeket egyáltalán nem lehet magyarul benyújtani. Tűrhetetlennek tartjuk, hogy jóval kevesebb magyar nemzetiségű alkalmazottat találunk az adminisztratív személyzet körében, mint amennyi a számarányunk alapján elvárható volna. A magasabb szintű gyűléseken pedig csak román nyelven lehet felszólalni.
– A kolozsvári állami egyetemnek vannak magyar nemzetiségű vezetői is. Általuk nem érvényesíthetők a magyar oktatók és diákok célkitűzései?
– A felsőbb szintű vezetőink, akik egy meglehetősen követhetetlen szavazás eredményeképpen kerültek a posztjukra, rendre megcsáklyázzák a magyar közösség megannyiszor kinyilvánított többségi törekvéseit. Ők leginkább az „ügyeletes magyar” szerepet töltik be, akik bármikor hajlandók legitimálni az intézményben tapasztalható állapotokat. Az egyetem klasszikus hierarchiájában ugyan fellehető egy úgynevezett magyar oktatási vonal, de ennek még működési szabályzata sincs. A magyar rektorhelyettesek ugyanis határozott kérésünk ellenére eddig elmulasztották összehívni azt a gyűlést, amelynek erről döntenie kellett volna. Gyakran előfordul, hogy egy karon a román dékán nem törődik a magyar oktatás helyzetével, a magyar vezetőknek viszont nincs megfelelő hatáskörük. Így személyi felelősök nélkül marad a magyar oktatás irányítása. Mérhetetlen cinizmusra vall, hogy az egyetem chartájának bizonyos pontjai garantálják a magyar oktatás autonómiáját, más pontjai pedig éppenséggel tagadják azt. A nacionalista egyetemi vezetés kifelé az önállóságot szavatoló paragrafusokat lobogtatja, a gyakorlatban viszont az ellentétes értelmű részeket alkalmazza.
– Mi a helyzet más romániai egyetemeken?
– Amíg Romániában a fiatalok között 6,1 százalék a magyarok aránya, addig a romániai egyetemi hallgatóknak csak a 4,4 százaléka magyar nemzetiségű. Még lehangolóbb, hogy a romániai egyetemi hallgatóknak csak 1,6 százaléka tanul magyarul. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy Erdélyben nincsen magyar tannyelvű mérnök-, agrár- és erdészképzés.
– Hány állami egyetemen tanulhatnak magyarul a diákok?
– Romániában három állami egyetemen folyik magyar nyelvű képzés: a BBTE-n, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Ez utóbbi intézmény az egyetlen, ahol a magyar kar valóban teljes önállóságot élvez, és a magyar közösség elégedett a helyzetével.
– Ezért alakult meg a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata?
– Igen, hiszen az orvosi egyetem magyar oktatói 10 pontban foglalták össze a követeléseiket. Gondjaik kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyekkel mi a BBTE-n szembesülünk. Az egyik legfontosabb céljuk, hogy alakuljanak önálló magyar orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karok. A magyar akadémiai közösség jelenlegi mellőzöttségét jól tükrözi, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen tizennégy tanszékvezetőből csak három magyar, az egyetemi szenátus héttagú vezetésében pedig csak egy nemzettársunk található. Ám ez nem elég, hiszen a magyar ajkú tanársegédek felvételét minden eszközzel akadályozni igyekeznek, több magyar vezető pedig nem tesz semmit ez ellen. A végzős hallgatóknak nincs lehetőségük magyar nyelven elkészíteniük szakdolgozataikat, a klinikai és a laborgyakorlatok pedig kizárólag románul folynak, ahelyett, hogy a gyakorlati képzés kétnyelvű lenne. A legméltánytalanabb azonban az, hogy a magyar nemzetiségű felvételizőket numerus clausus sújtja. Ez leginkább az általános orvosi kar felvételi eredményeiből derül ki. Mivel csak 100 magyar nemzetiségű diákot vesznek fel államilag támogatott helyekre, a magyar felvételizők román társaikhoz mérten lényegesen jobb átlaggal sem juthattak be az egyetemre. Tudni kell, hogy Romániában a legjobb jegy a 10-es: a magyarok 8-as feletti átlaggal estek ki a saját tagozatukról, míg románok hatos alatti jeggyel is bejuthattak a nekik biztosított helyekre. Az is megoldást jelentene egyelőre, ha az általános orvosi kar államilag finanszírozott magyar helyeinek számát 100-ról 150-re emelnék, mert akkor az utolsó helyeken bejutó román és magyar hallgatók jegye körülbelül hasonló lenne.
– A Bolyai Kezdeményező Bizottság többször is felhívta az ENSZ, az Európai Parlament és az Európa Tanács politikusainak figyelmét az erdélyi magyar oktatás áldatlan helyzetére. Melyek a következő lépések?
– A közeljövőben pert indítunk a román állam ellen, ugyanis a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi értelemben nem létezik, mivel a megalapításáról annak idején nem született semmiféle törvény, Románia hivatalos közlönye még csak nem is utal ilyen jogszabályra! Jogilag tehát létezik egy Bolyai Egyetem és egy Babes Egyetem. Jelenleg számos történészünk és jogászunk dolgozik annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi színtéren is felléphessünk e rendkívüli horderejű ügygyel. A fő célunk természetesen a magyar felsőoktatás önállóságának visszaszerzése, hogy ne a pillanatnyi román politikai és akadémiai vezetés kénye-kedvétől függjön a helyzetünk. Ehhez szükséges volna, hogy az RMDSZ az elengedhetetlenül fontos kulturális autonómiát biztosítani hivatott kisebbségi törvény mellett nagyobb figyelmet fordítson a magyar felsőoktatás kérdéskörére is. Reményeink nem alaptalanok, ugyanis a követeléseinket tartalmazó dokumentumot tavaly Tőkés László püspök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes egyaránt aláírta. Ezenkívül elvárjuk, hogy a következő román–magyar közös kormányülésen – amennyiben egyáltalán lesz még ilyen – a budapesti kabinet határozottan álljon ki az erdélyi magyar egyetemi oktatók többségének követelései mellett. A következő hónapokban mindenképpen szeretnénk felhívni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyelmét is az egyre feszültebbé váló erdélyi helyzetre. Ha kell, sokkal keményebb eszközökkel, például tüntetésekkel és polgári engedetlenségi mozgalommal is nyomatékot adunk követeléseinknek. Akik egyébként érdeklődnek tevékenységünk iránt, azok a www.bolyai.eu és a www.emnt.org honlapon tájékozódhatnak.

Pánik a Tisza Pártnál: nem tetszik Magyar Péter dézsmaprogramja a híveknek