Irán újra lezárta a Hormuzi-szorost, Ukrajna ismét sötétségbe borult

A közel-keleti helyzet nemrég még rendeződni látszott, azonban ez csak egy napig tartott. Irán nem sokkal a Hormuzi-szoros megnyitásának bejelentése után már ismét le is zárta azt. Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Európa saját politikájának az árát fizeti meg a válság okán. A Pentagon szerint Ukrajna eddigi finanszírozási formája nem tartható fenn tovább. Jordan Bardella szerint Ukrajna nem fogja visszafizetni a hitelt. Londonban zsinagógát próbáltak meg felgyújtani. Oroszország ismét az ukrán energetikai infrastruktúrát támadta. Ezek voltak a hét legfontosabb külpolitikai hírei.

Fotó: MORTEZA NIKOUBAZL Forrás: NurPhoto

Irán nem sokkal a Hormuzi-szoros megnyitása után ismét lezárta azt 
Fotó: MORTEZA NIKOUBAZL / NurPhoto

Irán ismét lezárta a Hormuzi-szorost

Irán szombaton visszavonta a Hormuzi-szoros újranyitásával kapcsolatos döntését, Teherán szerint ugyanis az Egyesült Államok megszegte a szoros újranyitásáról szóló feltételeket.

Az iráni haderők egyesített parancsnoksága az üggyel kapcsolatos közleményében leszögezte, a síita állam hadereje mindaddig zárva tartja a szorost, ameddig Washington nem oldja fel az iráni kikötők elleni blokádját.

Amint arról beszámoltunk, Irán korábban figyelmeztetett, hogy ismét lezárhatja a Hormuzi-szorost, ha folytatódik az iráni kikötők amerikai blokádja. Mohammed Bákir Kalibaf, az iráni parlament elnöke úgy fogalmazott:

Arról, hogy a szoros nyitva van-e vagy zárva, valamint a rá vonatkozó szabályokról a helyszínen döntenek, nem a közösségi médiában.

Európa saját politikájának az árát fizeti meg

Az európai országok a saját elhibázott politikájuk árát fizetik meg – reagált az orosz külügyminisztérium szóvivője Ursula von der Leyen kijelentéseire. Marija Zaharova szerint az Európai Bizottság elnöke elárulta Európa érdekeit, és most ennek látja kárát a kontinens a magas energiaárak formájában.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a bürokrácia és az ostobaság árát fizetik meg az emberek. Marija Zaharova szerint Európa vezetői elárulták a kontinens érdekeit, most pedig megpróbálják ezt másra kenni. 

A diplomata idézte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét, aki kijelentette, hogy az Európai Unió (EU) „rendkívül magas árat fizet a külföldi energiától való függőségéért”.

„Nem. Az EU rendkívül magas árat fizet a brüsszeli bürokrácia ostobaságáért és az európai érdekek elárulásáért” – hangsúlyozta Zaharova.

A Pentagon szerint Ukrajna támogatása ebben a formában nem biztosítható

Ukrajna további támogatása nem függhet az Egyesült Államoktól. Erről nemrég Elbridge Colby, a Pentagon államtitkára beszélt, aki szerint Európának szükségszerűen át kell vennie Ukrajna finanszírozását.

A Pentagon álláspontja szerint Európának át kell vennie a védelmi kötelezettségeket és a fegyverszállítást, miután az Egyesült Államoknak a saját prioritásaira kell koncentrálnia.

Az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport berlini ülésén elhangzott és csütörtök este az X-en közzétett nyilatkozatában Elbridge Colby hangsúlyozta, hogy Washington támogatása nagymértékben az „amerikai készletek véges lemerítésére” támaszkodott, és ez a megközelítés – jelzése szerint – már nem fenntartható.

Jordan Bardella szerint Ukrajna nem fogja visszafizetni a hitelt

A francia Nemzeti Tömörülés elnöke továbbra is kitart álláspontja mellett. Jordan Bardella továbbra sem támogatja az Ukrajnának nyújtandó hadikölcsönt, miután biztos benne, hogy azt nem fogják visszafizetni.

A Nemzeti Tömörülés elnöke továbbra sem támogatja, hogy Franciaország finanszírozza Ukrajna háborúját. Jordan Bardella szerint visszatetsző jelen körülmények között a segély biztosítása, amit ráadásul biztosan nem fog Ukrajna visszafizetni. 

„Azt mondjuk a küszködő franciáknak, hogy nincs több pénz támogatásokra vagy a közszolgáltatásokra, de találunk 18 milliárd eurót Ukrajnának” – foglalta össze a visszatetsző helyzetet Bardella. 

Antiszemita támadás Londonban: zsinagógát próbáltak felgyújtani

Két ismeretlen támadó próbált felgyújtani egy zsinagógát Észak-Londonban, de az épületre hajított palackok nem gyulladtak meg. A rendőrség antiszemita gyűlölet-bűncselekményként kezeli az ügyet, és nagy erőkkel keresi az elkövetőket.

Két símaszkos támadó megpróbált felgyújtani egy észak-londoni zsinagógát. A Finchley városrészben található épületre két, feltehetően benzint tartalmazó palackot és egy téglát dobtak, ám egyik sem gyulladt meg, így sem sérülés, sem anyagi kár nem történt.

A hatóságok az incidenst antiszemita gyűlölet-bűncselekményként kezelik, és jelenleg is keresik a támadókat. A rendőrség szerint a két gyanúsított sötét ruhát viselt, és az éjszaka folyamán közelítette meg az épületet.

Luke Williams nyomozó főfelügyelő hangsúlyozta: „Tudatában vagyunk annak a jelentős aggodalomnak, amelyet ez az incidens okoz a közösségben.”

Rettenetes éjszaka Csernyihivben: több százezren maradtak áram nélkül

Pillanatok alatt borult sötétségbe Csernyihiv megye jelentős része: egyetlen csapás nyomán mintegy 380 ezer ember maradt áram nélkül, amikor megrongálódott egy kulcsfontosságú energialétesítmény.

A támadást megelőzően az Ukrán Fegyveres Erők légiereje már jelezte, hogy egy orosz dróncsoport a régió északi részéről dél felé tart, így a fenyegetés már korábban is érzékelhető volt. 

A csapás után több településen is megszűnt az áramszolgáltatás: Csernyihivben, Prilukijban, Nyizsinben és Szlavuticsban, valamint a Csernyihiv, Nyizsin és Priluki járások számos felhasználója maradt ellátás nélkül. Az energetikai szakemberek azonnal megkezdték a sürgősségi helyreállítási munkálatokat, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatást.

Borítókép: Kormánypárti tüntetők vonulnak Iránban (Fotó: AFP)