Nem szükséges név szerint megnevezni a sztrájkban részt vevőket a sztrájk alatti elégséges szolgáltatás teljesítése céljából. Mindössze az rögzíthető, hogy az egyes munkaegységekben hány embernek kell dolgoznia – olvasható az adatvédelmi ombudsman ajánlásában. Péterfalvi Attilától az utóbbi időben több szakszervezet is állásfoglalást kért a sztrájk szervezésével összefüggő adatvédelmi kérdésekről. Egyikük azt kifogásolta, hogy az általuk szervezett figyelmeztető sztrájk előtt a munkáltató jogi képviselője – bérszámfejtési feladatokra hivatkozva – a részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatot kért a munkavállalóktól. A nyilatkozat miatt azonban egzisztenciáját féltve több munkavállaló nem vett részt a sztrájkban.
A munkáltatók azt hangsúlyozzák, hogy polgári jogi kötelezettségeiket – így a hibás vagy késedelmes teljesítést – a sztrájk elvileg nem érintheti, ezért a megfelelő működést biztosító elégséges szolgáltatáshoz szükséges tudni, hogy a sztrájk ideje alatt mely munkavállalók dolgoznak. Az adatkérések jogalapjaként a sztrájktörvényben, valamint a munka törvénykönyvében rögzített, a szakszervezetet és a munkáltatót egyaránt érintő együttműködési kötelezettséget jelölik meg. Ez a munkajogban általános követelmény azonban önmagában nem szolgáltathat jogalapot személyes adatok kezeléséhez – állapította meg az ombudsman. Ajánlása szerint a sztrájk szervezésével összefüggő személyes adatok átadása csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az érintettek ahhoz kifejezetten és önként hozzájárultak. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Azt az adatot tehát, hogy ki vesz részt a sztrájkban, a munkáltató bérszámfejtés céljából jogosult kezelni, ugyanakkor előzetesen nem igényelheti a sztrájkban részt vevő munkavállalók személyes adatait – mondja ki az ajánlás.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
