Göncz Kinga külügyminiszter és Fekszi Márta, a külügyi tárca államtitkára ugyanis diplomáciai okokból azt szeretné, hogy a Magyar Honvédség küldjön Libanonba valamilyen alakulatot, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és a katonai szakértők azonban határozottan ellenzik magyar csapatok részvételét a tűzszünet biztosításában. Kate Marie Byrnes, az amerikai nagykövetség sajtóattaséja nem kívánta kommentálni lapunk értesüléseit az USA kéréséről, de azt közölte: az Egyesült Államok megosztotta minden partnerével, Magyarországgal is, hogy számára fontos az ENSZ határozatának betartása.
A honvédelmi tárca többek között azért sem támogat egy új misszióban való részvételt, mert jelenleg erre nincs fedezete a költségvetésben, ráadásul a külszolgálati létszám növelésével alig pár ezer lövész katonánk maradna az itthoni feladatok ellátására.
*
Védelempolitikai szakemberek szerint gondokat okozhat, hogy nem tisztázták, az esetleg Libanonba küldendő magyar katonáknak milyen fegyverhasználati jogosultsága lesz a saját védelmükre, ráadásul a honvédség minden jelenleg rendelkezésre álló többleterőforrását az afganisztáni tartományi újjáépítési csoportunk felállítására, megerősítésére összpontosítja, és nem tud kiállítani ezernél több missziós katonát.
Jelenleg 4-5 ezer szárazföldi lövész és ennél valamivel kevesebb kiszolgálószemélyzet (például logisztikus, egészségügyis vagy vegyvédelmi katona) áll készenlétben a Magyar Honvédségnél, közülük azonban háromezer főnek az eddig elvállalt missziókat kell szolgálnia. Ezer fő külszolgálata esetén ugyanis további ezer főnek kell felkészülnie, és ugyanennyi katonának kell készenlétben lennie a csapatváltásokhoz. A fennmaradó pár ezer főnyi katonánk azonban csak számszerűen áll rendelkezésre egy új misszióhoz, mert a felkészítés, a felszerelés és a kiszállítás a helyszínre – csupán egy további század kiállítása esetén is – több tíz milliárd forint többletköltséget jelentene a Honvédelmi Minisztériumnak. A szaktárca megkurtított költségvetésében azonban erre nincs pénz, hiszen a nemzetközi kötelezettségeink teljesítése mellett (például a Gripen-vadászgépek bérköltségei) egy új külszolgálattal felélnék azoknak a fejlesztéseknek a forrásait is, amelyeket éppen arra kell költeni, hogy képes legyen missziós tevékenységre a honvédség.
Ennek ellenére elképzelhető, hogy végül valamilyen katonai alakulattal részt vesz Magyarország a libanoni ENSZ-misszióban, hiszen az ügyben a végső döntést Gyucsány Ferenc hozhatja meg, akit eddig is nagymértékben befolyásoltak Washington felkérései. Információink szerint azonban forráshiány miatt legfeljebb szimbolikus felajánlásról születhet döntés, például a víztisztító szakaszunk vagy néhány főtiszt kiküldéséről, de mindenképpen egyszázadnyi alakulatnál kisebb egység mehet végül Libanonba.
Katonai szakértők szerint gyakorlatilag „nem oszt, nem szoroz”, hogy egy magyar alakulat kiutazik-e a térségbe, hiszen nélkülünk is meglesz a létszám. A kérdés csak az, hogy a nemzetközi erőket ki vezeti majd, és ki végzi a szállításukat. Az európai hadseregek katonai szállítókapacitásának lekötöttsége miatt egyes NATO-műveletekben heteket kell várni a csapatváltások levezénylésére.
origo.hu
Magyar Péterék letagadták, hogy százmilliónál is többe került a Hősök terei tüntetés, most lebuktak
