A múlt év végén, ez év elején 696 jelentkezőt értesített az adóhivatal, nem léphetnek be az eva szabályai alá, mert nincs pénzforgalmi bankszámlájuk. További 527 evás adózóval pedig azt közölte: a pénzforgalmi számla hiánya miatt kizárják őket az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól. Volt, akinek csak az idei évtől kellett volna búcsút vennie az evától, de akadtak, akiket a korábbi évekre, 2004-re és 2005-re is megfosztottak a kedvezményes adózás lehetőségétől. Az érintetteket felhívták, mivel a továbbiakban nem evaalanyok, jelentsék be, hogy a jövőben miként teljesítik áfafizetési kötelezettségüket.
Fellebbezni természetesen lehetett, a fellebbezéseket azonban sorra elutasította a másodfokú adóhatóság. Ám a hivatal később levélben közölte: kész felülvizsgálni elutasító, kizáró döntéseit, ha az ügyfél hiánypótlásként 15 napon belül bejelenti, hogy pénzforgalmi bankszámlát nyitott. A számlanyitást magával a bankszámlaszerződéssel vagy a bank igazolásával bizonyíthatták az érintettek. S ha megfeleltek az evásokkal szemben támasztott egyéb követelményeknek, visszahelyezték őket jogaikba. A fellebbezőknek az ötezer forintos fellebbezési illetéket visszautalták. Azoknak, akik a kizárás után nem az eva szabályai szerint számláztak, s vezették a nyilvántartásaikat, visszamenőleg át kellett állniuk az evatörvény alkalmazására. Természetesen csak akkor, ha evások akartak lenni a 2004., 2005., illetve 2006. évekre szólóan is.
Mi áll a bankszámlaügy hátterében? Juhász István, az APEH elnökhelyettese lapunknak azt mondta: a Pénzügyminisztérium az adóhivatallal együttműködve döntött e megoldás mellett. Az adózás rendjéről szóló törvénynek azt az alapelvét követték, amely szerint a hatóságnak megfelelő tájékoztatással elő kell segítenie, hogy az adózók teljesíthessék kötelességüket. Megállapításuk szerint a régi evások jóhiszeműen, a hivatal tudtával tartottak fenn az eltelt két évben olyan bankszámlát, amely valójában magán- és nem pénzforgalmi számla volt.
Az elnökhelyettes emlékeztetett arra, hogy a pénzforgalmi számla ismérveit egy 2001-es kormányrendelet határozza meg. Eszerint az ilyen számlát üzleti, vállalkozói pénzforgalmuk lebonyolítására nyitják meg és tartják fenn az ügyfelek. Az evásoknak nem a kormányrendelet alapján kellett pénzforgalmi számlát nyitniuk, hanem az evatörvény nyomán. Voltak azonban olyan evások, akik vállalkozóként már korábban megnyitották számlájukat, de az magánszámla, más néven lakossági bankszámla volt. A két változat közt az a fő különbség, hogy a pénzforgalmi számlára inkaszszót nyújthat be az APEH a köztartozások behajtásáért, a magánszámla ellen erre most nincs lehetőség. Utóbbi számla fölött emellett a családtag is rendelkezhet, az üzleti, pénzforgalmi számláról ugyanez nem mondható el. A pénzforgalmi számla megnyitásáról ezenkívül a bank értesíti az adóhivatalt, a magánszámláéról nem. Így bukott ki egy átfogó adóellenőrzés alkalmával az, hogy az evások közül több százan a korábbi magánszámlájukat használták vállalkozói számla gyanánt.
Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke kérdésünkre úgy vélekedett: újabb vereséget szenvedett a formalizmus. Szerinte magától értetődő, hogy az adótörvényeket a bennük megfogalmazott alapelvek figyelembevételével, a kötelességek teljesítését elősegítve kell alkalmazni és nem kizáró formában, ahogy ez nemegyszer előfordul. Szerinte az ügyfeleket mindenkor fel kell hívni a formai hibák kiküszöbölésére. Érdemes lenne megnézni – tette hozzá a szakember –, milyen a létszámhelyzet ott, ahol ennyi időt és erőt lehet fordítani ilyen vizsgálatokra. Vadász Iván azt is közölte: nem tapasztalja, hogy nehéz terepen, például a szervezett bűnözés ellen bevetnék az adóellenőrzés fegyverét.
n
Zilált szabályozás, egyeztetnek az Európai Központi Bankkal is. Most, az ügy lezárása után sem egyértelmű, pontosan mit értsünk belföldi pénzforgalmi számlán és a lakossági, más néven magánbankszámlán. A szabályozás ugyanis nem jogállami. Az APEH által is idézett 2001-es kormányrendelet kimondja ugyan, hogy a pénzforgalmi számla a vállalkozás pénzforgalmának lebonyolítására szolgál, a részletszabályok azonban a Magyar Nemzeti Bank 2001-es rendelkezéséből derülnek ki. Ez egyebek mellett közli, hogy a bank a pénzforgalmi számlát a vállalkozói igazolvány bemutatása után nyithatja meg. Az MNB-rendelkezés meghatározza a magánszámla jellemzőit is. A baj csak az, hogy a jegybank rendelkezése nem jogszabály, tehát nem kötelező az ügyfelekre, akkor sem, ha a kereskedelmi bankok azt érvényre juttatják. A jogalkotási törvény csak a múlt évben hatalmazta fel az MNB-t, hogy rendeletet – jogszabályt – adjon ki. Azóta viszont sem a kormány, sem a jegybank nem fogadott el új jogi normát a bankszámlákról. A hiányt az APEH próbálta áthidalni: 2005 végén jogértelmező állásfoglalást jelentetett meg. Ebben – az MNB 2001-es rendelkezésére utalva – egyebek mellett közölte, a pénzforgalmi számla onnan ismerhető fel, hogy speciális módon, például a vállalkozói igazolvány bemutatása után nyitják meg. Az adóhivatal állásfoglalása azonban ugyanúgy nem jogszabály, mint az MNB rendelkezése. Egyik sem köti az ügyfeleket. Az APEH ráadásul nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervezet. Állásfoglalásának megjelenése után következett egyébként az evások ügyében 2005 végén a bankszámlákkal összefüggő adóellenőrzés.
A pénzügyi kormányzat mostanára kidolgozott egy rendelettervezetet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről. Szövege a szaktárca honlapján megtalálható. Az új kormányrendelet a terv szerint októberben lépne életbe. Paragrafusai nem tennének éles különbséget a vállalkozók pénzforgalmi számlája és a lakossági számla között. A tervezet a bankszámlákról azt mondja, hogy azok terhére vagy javára a pénzforgalmi jogszabályokban meghatározott mindenféle fizetési mód teljesíthető. Tehát például az inkasszó is. Kérdés, hogy az APEH ezek után a családok bevételeit tartalmazó magánbankszámlákra is benyújthatná-e az azonnali beszedési megbízást. Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza kérdésünkre azt mondta: a szövetség az egyeztetések idején az elmúlt időkben mindvégig kérte, külön is nevesítsék a lakossági számlát. A mostani tervezet ezt nem teljesíti, de tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint külön jogszabály eltérően is rendelkezhet. Később tehát esetleg kizárható lesz, hogy a magánszámla azonos megítélés alá essen a pénzforgalmi számlával. Mint megtudtuk, az APEH is a kétféle számla elkülönítése mellett van.
A Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán azt közölték: az MNB elkészítette a kormányrendelethez kapcsolódó rendelettervezetét, amely – elfogadása után – már teljes értékű jogszabály lesz. Szövegét jelenleg az Európai Központi Bankkal egyeztetik.
origo.hu
Orbán Viktor: Kétmillió magyar mondott véleményt a Voks 2025-ön
