Nyugdíjasok zsebére menő megszorítások

Azt hiszik, hogy nem tudom, milyen nehéz megélni negyvenezer forintos nyugdíjból? Azt hiszik, nem tudom, milyen irtózatos erőfeszítés sokaknak kifizetni a gázszámlát? – pengetett lelki húrokat Gyurcsány Ferenc nemrégiben egy csepeli lakossági fórumon. Ennek ellentmond, hogy a megszorítócsomagnak köszönhetően az utóbbi hetekben alig akad olyan adó vagy járulék, amelynek szabályozása ne módosulna, és ne sújtaná a nyugdíjasokat is.

Ezekben a napokban is folyik a vita arról, hogy túléli-e a megszorításokat a 13. havi nyugdíj. A Fidesz minapi nyilatkozata szerint jó esély van arra, hogy a kormány hamarosan véget vet a járandóság folyósításának, a kabinet azonban határozottan tagadja ezt.
*
– Ha szíjat hasítanak az én hátamból, akkor sem fogom feladni a 13. havi nyugdíjat – jelentette ki a minap Gyurcsány Ferenc. Az adó- és járulékemelések hatására azonban a nyugdíjasok – különösen azok, akik munkát is vállalnak – akkor is legalább egyhavi járandósággal lesznek szegényebbek, ha amúgy megmarad a tizenharmadik havi illetmény. A megszorításról már az egészségbiztosítási járulék kivetése is „gondoskodik”: a jövőben ugyanis a más jövedelemmel is rendelkező nyugdíjasok is fizetik a jelenleg négy-, ősztől hat-, január 1-jétől pedig hétszázalékos terhet. Márpedig ha egy esztendőt 100 százaléknak veszünk, egy hónap alig több mint 8 százaléknak, vagyis – pár nap híján – a bevezetett egészségügyi járulék jövő évi szintjének felel meg. Ha pedig a nyugdíjas vállalkozóként igyekszik kiegészíteni időskori járandóságát, jövedelméből – a jelenleg csupán ötszázalékos baleseti járulék helyett – hamarosan 15, jövőre pedig 16 százalékot vonnak le egészségügyi hozzájárulás címén. Az esetleges osztalékbevételre vonatkozó levonás mértéke is nő: a jelenlegi 4-ről 14 százalékra, és a nyugdíjasok sem mentesülnek az 1-ről 1,5 százalékra emelkedő munkavállalói járulék megfizetése alól.
Az igazi érvágást azonban az jelenti, hogy a nyugdíj hamarosan ismét beleszámít a személyi jövedelemadó alapjába. Ez pedig könnyen a felső adósávba lökheti a nyugdíjas dolgozók 300 ezer fősre becsülhető táborát: ha a nyugdíj és az egyéb jövedelmek összege eléri az évi 1,7 millió forintot, az adó mértéke már 36 százalék – hívta fel lapunk figyelmét Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke. Hozzátette: azt, hogy az időskori járandóság beleszámítson az adóalapba, még a Németh-kormány vezette be, Medgyessy Péter pénzügyérkedése idején, majd a Fidesz-kormány szüntette meg 2002-ben. Érdekes egybeesés, hogy az új szabályozás életbelépésével egy időben válik lehetővé a saját jogú nyugdíj szüneteltetése. Lehetséges ugyanis, hogy az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők más jövedelmek megléte esetén jobban járnak, ha szüneteltetik időskori járandóságukat, megelőzvén a magasabb adósávok elérését. Vagyis bizonyos esetekben a nyugdíjas járandósága visszamondására kényszerülhet, ami nem éppen az idősek megbecsülését tükrözi.
Arról már nem is beszélve, hogy a nyilvánosságra került konvergenciaprogram tervezete 2013-tól már nemcsak a dolgozó nyugdíjasok terheit növelné, hanem minden nyugdíjra kivetné az adót.
A nyugdíjasok számára komoly csalódás az is, hogy a tarifaemelés közepette kimaradtak a szociális gázártámogatásból, ez ugyanis – a Kormányszóvivői Iroda lapunknak adott tájékoztatása szerint – csak a fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülőknek, valamint a nagycsaládosoknak dukál. Pedig Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter június végi bejelentésében még a nyugdíjasok is a kedvezményezettek között szerepeltek. Erre utalhat az is, hogy a kormány az igénybevétel feltételét az öregségi nyugdíjminimumhoz kötötte: a támogatás csak akkor jár, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem lépi túl ennek kétszeresét (ez az idén
51 600 forint), egyszemélyes háztartások esetében pedig háromszorosát (vagyis az idén a 77 400 forintot). További feltétel, hogy a szociális gázártámogatás csak akkor kérhető, ha a fogyasztás éves mértéke meghaladja az 1500, de nem éri el az 5000 köbmétert. A havi dotáció 1500 és 3000 köbméter között 833 forint, 3000 és 5000 köbméter között pedig 3833 forint.
A Miniszterelnöki Hivatalban pontosan ezzel indokolták a nyugdíjasok kihagyását: a Kormányszóvivői Iroda szerint az idősek többsége amúgy is kisfogyasztó, vagyis az éves gázfogyasztásuk nem éri el a támogatás alsó küszöbét képező 1500 köbmétert. A limit meghúzását pedig az magyarázza – így az iroda –, hogy az általános gázártámogatás mértéke 1500 köbméter alatt a legmagasabb. Tény, hogy a szociálissal párhuzamosan igénybe vehető, fogyasztásalapú támogatás szeptember 1-jétől köbméterenként 40,22 forinttal segíti a kisfogyasztókat, és 24,28 forintot ír jóvá az 1500-nál többet, ám 3000 köbméternél kevesebbet fogyasztók számláján. Túlzás azonban azt állítani, hogy ez a szisztéma csak a nyugdíjasoknak kedvez: a támogatás az összes fogyasztó 86 százalékára vonatkozik, de az összes fogyasztó több mint fele sem használ fel évente 1500 köbméternél többet. Azt, hogy az általános gázártámogatás az idősek helyzetét orvosolja, az MSZP által a napokban indított ezert.hu honlap is cáfolja. Ezen ugyanis azt találjuk, hogy „a támogatásból ma azok kapnak többet, akik többet fogyasztanak, nagyobb lakásban, úszómedencés villákban élnek, és nem azok, akiknek erre takarékos fogyasztás mellett is szükségük lenne”.
Csekély vigasz, hogy nem csak a nyugdíjasok maradnak ki a szociális gázár-kompenzációból: közel 70 ezer nagycsalád azért nem kap támogatást, mert nem felel meg a jövedelemhatároknak, és úgy tűnik, hoppon maradtak a gyermekeiket egyedül nevelők is. Érdemes megjegyezni, hogy a szociális gázártámogatáshoz hasonló elven működő – és annak igénybe- vételét kizáró – távhőtámogatás olyannyira vonatkozik a nyugdíjasokra, hogy a jogosultak körébe rajtuk kívül csak október elsejével kerülhetnek be a nagycsaládosok és a fogyatékossággal élők. Ebből úgy tűnik, hogy a panelban élő idősekre odafigyel az állam, a többiekre nem. Talán éppen az ellentmondásos szabályozás miatt válaszolt úgy a Kormányszóvivői Iroda lapunk megkeresésére, hogy a szakértők egy új, teljesen szociális alapú támogatási szisztémát készítenek elő, amely jövőre, várhatóan január elsején léphet életbe.
A nyugdíjasokat igen érzékenyen érinti az áfa középső kulcsának megemelése is. Az ötszázalékos növekedés hatására emelkedik az élelmiszerek, a gyógyászati termékek és segédeszközök, valamint a távhő ára, nem beszélve az áramár, a víz- és a csatornadíjak növekedéséről. Ezeket a terheket pedig a nyugdíjasok már nem képesek vállalni – véli Aszódi Pál. A Fidesz nyugdíjastagozatának elnöke rámutatott: jelenleg 900 ezer olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek havi járadéka kevesebb, mint 50 ezer forint. Igaz, a 65 ezer forintos átlagnyugdíjból sem lesz könnyű kigazdálkodni az elszabaduló kiadásokat.