Az arányos közteherviselés megvalósításához a minimum-járulékalap bevezetése közelebb visz – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője. Bár a szeptember 1-jével hatályba lépő új szabályozás minden foglalkoztatóra, egyéni és társas vállalkozóra vonatkozik, a baloldali képviselő szerint tévedés az, hogy ezek az adózók kivétel nélkül a minimálbér kétszerese után lesznek kötelesek befizetni a járulékokat. Amennyiben a valós jövedelem nem éri el a minimálbér dupláját, az adózók és a kifizetők ezt október 12-ig jelezhetik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hatóságnál (APEH). Aki bejelenti, hogy semmilyen jogcímen nem vesz fel és dolgozójának sem fizet ki havi bruttó 125 ezer forintos jövedelmet, szeptember 1-je után is a tényleges jövedelem után fizeti a járulékokat – mutatott rá Szabó Lajos. Azt ugyanakkor a képviselő is megerősítette: ha valaki bejelenti, hogy 125 ezer forintnál kevesebbet keres, ám életvitele nem ezt a szintet tükrözi, a helyi adóhatóságok minden bizonnyal kutatni fogják az eltérés okát.
Ismeretes, hogy a kormány eljárását számos szervezet sérelmezi: a Kereszténydemokrata Néppárt beadványa már az Alkotmánybíróságon van, a Vállalkozók Országos Szövetségénél (VOSZ) pedig még készül az a dokumentum, amely a minimum-járulékalap jogszerűségének felülvizsgálatát kéri a taláros testülettől. Úgy vélik, a járulékalapot nem lehet azzal az indokkal kétszeresére emelni, hogy a jelenleg a minimálbér szerint adózók jövedelme valójában magasabb, mint a bevallásokon szereplő. Kétes értékű megoldás az is, hogy az adózónak kell bizonyítania „ártatlanságát”.

Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot