Súlyos vádak a dorogi hulladékégető ellen

Szabálytalanul és jogellenesen helyeztek el veszélyes hulladékokat a francia tulajdonú Onyx Kft. által üzemeltetett dorogi hulladékégető területén, és ezzel szennyezést okoztak az ivóvízkutakban 2004 júliusa végén – áll abban a vádiratban, amelyet az esztergomi ügyészség fogalmazott meg a napokban. Az Onyx nem nyilatkozik az ügyészség vádjairól. Mint ismeretes, a szenynyezés miatt hetekig szünetelt az ivóvízellátás Esztergomban.

2006. 08. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napok óta elérhetetlen lapunk számára Lágler Katalin, az Onyx Magyarország Kft. nyilatkozattételre feljogosított vezetője. Talán nem véletlen ez az elzárkózás, hiszen a Komárom-Esztergom megyei ügyészség a cég munkatársaira nézve kedvezőtlen vádiratot fogalmazott meg nemrég a társaság által üzemeltetett dorogi hulladékégető két évvel ezelőtti vízszennyezésével kapcsolatban. Mint ismert, a szennyezés miatt Esztergomban 2004 augusztusában hetekig szüneteltette a városi védelmi bizottság a vezetékes vízszolgáltatást. Az esztergomi vádhatóság most veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésével és gondatlanságból elkövetett környezetkárosítással vádolja az Onyx Kft. dolgozóit. A vádirat szerint a két évvel ezelőtti katasztrófát az okozta, hogy többszörösen megszegték az Onyx Kft. területén éghető folyadékok tárolására használt, ezer köbméteres tartályra vonatkozó szabályokat. A tartályban ugyanis engedély nélkül tároltak olyan oldószereket, amelyekre a tárolóedény nem alkalmas. A tárolóeszköz külső és belső fala között lévő kármentő területre szintén engedély nélkül szereltek fel egy gömbcsapot, amelyet 2004. július 29-én délután megnyitottak, de később rosszul zártak el. Az Onyx munkatársa az ügyészség vádjai szerint a gondatlanságát azzal is tetézte, hogy egy napig nem vette észre: az említett tartály kiszakadt belső köpenyén keresztül a kármentő veszélyes folyadékkal szennyeződik, amely a gömbcsapon át kiszivárog a környezetbe. A csap megnyitásától a másnapi felfedezésig mintegy száz köbméter veszélyes folyadék, olaj és szerves oldószer folyt el az Onyx területéről. A gömbcsapon keresztül a szennyező anyagokat – szintén szabálytalanul – egy betonmedencébe engedték, ahonnan 50 köbméter anyag jutott el a csapadékvíz-csatornába, majd a Kenyérmezei-patakba, és Tátnál a Dunába folyt. Ez nemcsak halpusztulást idézett elő, de szenynyezte az Esztergomot és Tokodaltárót ellátó kutak vizét is – áll az ügyészség vádiratában.
A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy az Onyx Kft. területén szabálytalanul tároltak veszélyes hulladékokat további száz egy köbméteres tartályban is. A vádiratban szerepel az is, hogy az Onyx nemcsak a cég telephelyén sértette meg az előírásokat, hanem ideiglenesen a Polplast Kft.-nél is deponáltak 300 tonna veszélyes hulladékot, valamint elhelyeztek 156 300 liter környezetkárosító anyagot olyan bérelt tartályokban, amelyek használatát a hatóság kizárólag olaj tárolására engedélyezte. Az Onyx Kft. 2004 márciusában a Mávki Kft.-től bérbe vett hat, száz köbméteres tartályt veszélyes hulladék gyűjtésére, és ezeket oldószerek tárolására használta, noha a bérbe adó telepengedély-kérelmét korábban elutasította a hatóság.
Mint arról beszámoltunk, az Esztergom által felkért független vizsgálat már 2004 augusztusában rámutatott, hogy vitatható az Onyx tartályengedélye a szennyezés helyszínén. A cég ugyanis az esztergomi önkormányzat birtokába került dokumentumok szerint 1997. szeptember 30-án fáradt olaj tárolására érvényes hozzájárulást kért a városi tűzoltóságról, amelyet egy hónap múlva meg is kapott. Az Onyx azonban közleményében arra hivatkozott, hogy a szennyezést okozó tartály használatbavételi engedélyét 1997. augusztus 4-én adta ki a területi műszaki bizottsági felügyelet, és ez „veszélyes folyadékok” tárolásáról szól.
Arról, hogy valójában mik lehettek ezek a veszélyes folyadékok, szintén megoszlanak a vélemények. Az ÁNTSZ ugyan annak idején azt állította, hogy a vízbázisokba jutott anyagok miatt a vízfogyasztókat nem fenyegette veszély, de az Esztergom által felkért független labor szerint mintegy 200 vegyület volt található a szennyezett ivóvízben, köztük olyan gyógyszeripari molekulákkal, amelyek jelenléte nem kívánatos.
Ennek hatásairól szintén eltérnek az álláspontok. Lapunk munkatársának a szennyezés idején a helyiek arról számoltak be, hogy nyúlállományok pusztultak ki, és akvaristák, kisállat-kereskedők panaszkodtak, hogy hullanak az állataik. Azt persze azóta sem tudni, hogy mindez az ivóvíz hatása volt, vagy más okozta az állatok elhullását. Az esztergomi önkormányzat által felkért szakértők vizsgálatai alapján viszont kiderült, hogy az ivóvízbe toluolin kerülhetett, amely a labor munkatársai szerint egy erősen rákkeltő oldószer, és ezért semmilyen mértékben sem fogadható el a jelenléte a vezetékes vízben.
Lágler Katalin 2004-ben erre úgy reagált: az Onyx Kft. a környezetszennyezés után azonnal értesítette a hatóságokat, és segítette őket a kárelhárításban. Esztergom azonban ezt is vitatja.
Meggyes Tamás esztergomi polgármester szerint a jogellenes elhelyezés rendkívül gyenge vád, hiszen az Onyx Kft. közel negyvenezer ember ivóvizét „mérgezte meg”, a gondatlanság vádját azonban csak egy bűnbaknak, a cég egyik munkatársának kell viselnie. Az önkormányzat jogászai ezért már dolgoznak azon, hogy pótmagánváddal egészítsék ki az ügyészség vádiratát – tette hozzá a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. A helyhatóság egyébként polgári pert is indított az Onyx Kft. ellen, amelyben a vízszolgáltatás szüneteltetéséből adódó 110 millió forintos költségeinek megtérítését követeli.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.