Budapest II. kerületi önkormányzatával még 2003 év elején igyekezett szorosabb, hosszú távú üzleti kapcsolatot létesíteni Kulcsár Attila, akinek egyik közvetett érdekeltségével, a Britton Kft.-vel a kerület polgármestere, Horváth Csaba is ügyletelt. A politikus is elismerte, reklámügynöksége 2002 novemberében éves forgalmának fél-egy százalékát kitevő összegre szerződött a milliárdos sikkasztásban részt vevő Brittonnal. Az, hogy ez alatt pontosan mennyi pénzt kell érteni, nem derült ki a polgármester szavaiból. Horváth tagadta, hogy a 2002-es önkormányzati választást megelőző kampányának finanszírozásában részt vállalt volna Kulcsár (a brókerbotrány kirobbanása után napvilágot látott egy ennek ellentmondó feljegyzés). Az azonban tény, hogy a helyhatóság több száz millió forintját 2003-ban a K&H-nál helyezték el, bár más pénzintézet kedvezőbb feltételeket ajánlott, és a II. kerület számlavezető bankja is más pénzintézet volt.
*
A Fővárosi Főügyészség (FF) szerint Kulcsár meg akarta nyerni ügyfélnek a II. kerületi önkormányzatot, ezért igyekezett előnyös ügyleteket bonyolítani a számukra. Ez azonban nem sikerült, tranzakciói veszteséget eredményeztek, amelyet az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) terhére végrehajtott utalásokkal igyekezett leplezni. A benyújtott vádirat szerint Kulcsár Attila, a K&H Bank önkormányzati és EU projektigazgatóságának vezetőjeként még 2003. május 20-án jogosulatlanul adott utasítást arra, hogy az ÁAK számlájáról mintegy 300 millió forintot utaljanak el. A dokumentumból kiderül az is, hogy jogellenes magatartásával összesen 128 ezer forintnyi kárt okozott.
Láng Zsolt, a körzet fideszes polgármesterjelöltje lapunknak kifejtette, a helyi ellenzéket nem érte meglepetésként az önkormányzat vádiratbeli megnevezése. A politikus elmondta, Horváth Csaba polgármesteri tevékenységét 2003-ban azzal kezdte, hogy szakítva az önkormányzatnál szokásos ügymenettel (miszerint a kerület szabad pénzeszközeinek befektetését a pénzügyi iroda írásos javaslata alapján a polgármester hagyja jóvá), 700 millió forint K&H-hoz való kihelyezésére szóban adott utasítást, amely tranzakció végül 2-3 millió forint veszteséggel járt.
Horváth Csaba tegnap kérdésünkre kijelentette: kommunikációs szempontból a történet számára akkor ért véget, amikor a bank belső vizsgálatából kiderült, hogy a kerület számára kedvező tranzakciók történtek, hiszen a banknál veszteség keletkezett. Úgy véli, egy önkormányzati vezetőtől elvárható gondossággal járt el, hiszen az önkormányzat számára a lehető legkedvezőbb megállapodást kötötte.
Morvai Attila, az ügyészség szóvivője közölte, ezúttal nem Kulcsár vallomására alapozva vádolták meg az exbrókert. – Az FF indítványozta, hogy a most benyújtott vádiratot a bíróság egyesítse a Fővárosi Bíróságon jelenleg zajló, milliárdos sikkasztás büntetőperével – nyilatkozta Morvai Attila.
Kulcsár Attila hangsúlyozta, ebben az ügyben nem ismeri el felelősségét, ugyanis az ÁAK, illetve a II. kerületi önkormányzat számlájáról indított tranzakciók mindig ügyfélmegbízások alapján történtek. Elmondta: a vádiratban szereplő május 20-i utalásra vonatkozó ügyfélmegbízást a K&H-ügy iratismertetésekor a hatóságok tárták elé, ezért is tartja érthetetlennek az újabb vádemelést. A K&H Equities Rt. volt pénzügyi tanácsadója kifejtette, a sztrádacégnek és a helyhatóságnak egy napon vásárolt állampapírokat. – A piac működéséből adódik, hogy a kerületnek miért tudtam nagyobb hozamot garantálni, az árfolyamok ugyanis akár napon belül is változhatnak – jelentette ki Kulcsár Attila, aki azt is természetesnek tartja, hogy ha egy nagyobb ügyfél tűnik fel a láthatáron, annak a bank kedvezőbb pozíciókat biztosít, ez a mai napig bevett gyakorlat.

Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot