Nagykovácsi–Zsíroshegy korábban zártkerti övezet volt. Az itteni telkeket az 1960 táján szokásos módon, jórészt üdülőkkel építették be a tulajdonosok. A közművek eleinte jórészt hiányoztak. Bencsik Mónika polgármester elmondása szerint később vizet, villanyt vittek a területre, majd megépült a gázvezeték. A szennyvízelvezető csatornahálózat kivitelezését azt követően határozták el, hogy a telkeket 2001-től belterületté nyilvánította az akkori képviselő-testület.
Először az üdülőövezet északi részén, a nagyszénási oldalon készült el a csatorna – közölte a polgármester –, de nem állami és önkormányzati pénzből, miként azt az Alkotmánybíróság határozata tartalmazza. Az érintett 305 ingatlan tulajdonosai fogtak össze, s finanszírozták hitel igénybevételével az építkezést. Ezt követte a most érintett 392 ingatlan szennyvízelvezetésének megoldása. Bencsik Mónika tájékoztatása szerint a hálózat kivitelezését az önkormányzat bankhitelből fedezte. A szabály ugyanis úgy szól, hogy a közművet a helyhatóságnak kell megépíttetnie, s utána háríthatja át az összeget a tulajdonosokra.
Ebben a szakaszban először határozatot hozott az önkormányzat. Több tulajdonos azonban fellebbezést jelentett be, mert nem értettek egyet azzal, hogy a teljes költséget rájuk hárítsák át, mégpedig telkeként 463 500 forintos összegben. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal a polgármester közlése szerint egy esetben rendelt el új eljárást, a többi határozatot helybenhagyta. Az önkormányzat képviselő-testülete ezután rendeletet hozott, ez alapozta meg a félmilliós fizetési kötelezettséget. A rendeletet azonban többen megtámadták az Alkotmánybíróságon.
A bírói testület szerint az önkormányzat rendelete nem volt szabályszerű, mert az adójogi szabályokra hivatkozott, nem pedig a vízgazdálkodási jogszabályra. A bírák szerint utóbbi törvény ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat az érintett lakókra hárítsa, legfeljebb kilencven százalék erejéig a helyhatóság által létrehozott vízközmű építési költségeit. A költségviselésről a konkrét esetekben a jegyzőnek kell határoznia. Az alkotmánybírák olyan súlyosnak találták a hibát, hogy – bár ez rendkívül ritka – visszaható hatállyal semmisítették meg az önkormányzat tavaly novemberi rendeletének a költségek áthárítására vonatkozó szabályait. Ebből az következne, hogy a tulajdonosoknak vissza kell kapniuk a pénzt.
A nagyközség polgármestere szerint a 392 tulajdonos túlnyomó része befizette az ingatlanonként kivetett 463 500 forintot. Az önkormányzat szabályszerűnek ítéli saját eljárását, már csak azért is, mert azt a közigazgatási hivatallal is egyeztették. Bencsik Mónika lapunknak elmondta: véleménye szerint a bírói döntés számos pontatlanságot tartalmaz. Úgy vélik, a döntés összemosta a vízügyi társulások és a vízközmű-társulatok kategóriáját. Az egyik a felszín vizeinek kezelését tekinti feladatának, a másik a szennyvíz elvezetéséért jön létre. Az önkormányzat emellett tagja a környék településeit magában foglaló vízközműtársulásnak, amely az Ördögárokkal összefüggő problémákat hivatott megoldani. A nagykovácsiak azt is kifogásolják, hogy a bírák nem hallgatták meg a nagyközség vezetőit, ők a döntésről a Magyar Közlönyből értesültek. Az eljárásról nem is volt tudomásuk. Mindezek miatt az önkormányzat észrevételt küld az Alkotmánybíróságnak, és új határozat hozatalára kéri a testületet.
origo.hu
Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot
