A szív és az ész üzenetei XVI. Benedektől

XVI. Benedek pápa befejezte bajorországi látogatását, és visszatért Rómába. Hatnapos útjának azonban ellentmondásos a mérlege: a hívők odaadó elismeréssel és lelkesedéssel fogadták a szentatyát, az egyház reformjait sürgető erők viszont kifogásolják, hogy e tekintetben csak igen tartózkodóan foglalt állást.

Közvetlenül érkezése után a müncheni repülőtéren az őt köszöntő államelnök, Horst Köhler azonnal kifejezésre juttatta ökumenikus reményeit a keresztény egyházak közeledésének érdekében. „Szívvel és értelemmel fogunk eljárni” – hangzott a „teológia Mozartjának” válasza. Mindazok, akik a reformelképzelések mélyreható taglalását remélték a pápától, nem ismerték fel XVI. Benedek második németországi vizitjének mozgatórugóit és alapgondolatát.
Joseph Ratzinger számára sokkal fontosabb volt családi gyökereinek felidézése és pápaságának körvonalazása a népek és kultúrák közötti kibékülés érdekében. Regensburgban gyakorlati példával szolgált, amikor az egyházat egy orgonával hasonlította össze, amely felveszi a teremtés minden hangját, és feleleveníti az emberi érzelmeket az örömtől a szenvedésen keresztül a gyászig. A rosszul hangolt sípok azonban elviselhetetlen disszonanciához vezetnek és így azoknak az ápolása hivatott kezeket igényel.
Müncheni prédikációjában foglalta össze tömören azokat a gondokat, amelyek az egyházat foglalkoztatják. „Nagyothallunk az Istennel szemben. Korunk egyik különleges fájdalma, hogy nem halljuk, amit mond. Túl sok idegen frekvencia telepedett a fülekbe” – hangoztatta, majd hozzátette: „Ahol csak a technikai tudást, a gépeket adjuk az embereknek, ott nagyon gyorsan az erőszak kerül előtérbe, a rombolás képessége, a gyilkolás tudománya a hatalom megszerzésére. Afrika és Ázsia népei csodálják ugyan a Nyugat technikai teljesítményét, annak tudományát, de elrettennek az ésszerűség azon jellegén, amely az Istent teljesen kiszorítja az emberek látószögéből.”

Muzulmán bírálat. Több muzulmán vallási elöljáró – Kuvaitban, Pakisztánban és Törökországban, ahová a pápa novemberben látogat el – az iszlám megsértéseként értelmezte XVI. Benedeknek a regensburgi egyetemen elhangzott előadását. A pápa egy középkori bizánci könyvből idézve azt mondta, hogy „a muzulmán doktrínában az Isten egyáltalán nem transzcendens. Akarata a mi kategóriáink egyikéhez sem, még a józan észéhez sem kapcsolódik.” A bírálatokra válaszul a Vatikán közölte, hogy „a legkevésbé sem állt a szentatya szándékában a dzsihádról és a muzulmán gondolkodásról folytatott elmélyült tanulmányával megsérteni a muszlim hívők érzékenységét”. (MTI)