Hatórás agyműtéte egy részét ébren töltötte az epilepsziában szenvedő, 21 éves ifj. Koma Sándor, akin a hét közepén hajtott végre koponyafelnyitással járó beavatkozást Bognár László profeszszor a debreceni idegsebészeti klinikán. A szerdai műtétről a páciens jelenlétében számolt be tegnap Bognár professzor, aki elmondta: azért kellett az altatást a műtét egy része alatt mellőzni, mert így el tudták kerülni, hogy mozgás- és beszédzavarral járó sérülés keletkezzen az agyban. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják: az operáció egész idejére altatott betegen végzett beavatkozás esetén jelentős a kockázata annak, hogy megsértik a motorikus központokat, ami beszéd- vagy mozgáskoordinációs zavarokat okozhat a későbbiekben. Az éber állapotban végzett műtét viszont lehetővé teszi, hogy a beteggel folyamatosan kommunikáljanak, és így elkülönítsék azt az agyrészletet, amit semmiképpen nem szabad megsérteni a beavatkozáskor.
Ezért döntött úgy a Bognár professzor vezette csapat, hogy a beteget a koponya felnyitása után felébresztik, majd aktív közreműködését kérve elektromos ingerléssel térképezik fel, illetve különítik el a védendő és az eltávolítandó agyrészleteket. A szerdán elvégzett, hatórás műtét jelentős részét ez a térképkészítés vette igénybe, de a módszer bevált. Sikerült megtalálni a sérüléstől óvandó agyrészletet, amit aztán nyolc mezőre osztva megjelöltek és elválasztottak az operálandó érzőközponttól. Ezt követően a beteget újra elaltatták, és eltávolították az epilepsziát okozó kérgi részt.
A betegség előzményeiről és a kilátásokról szólva Bognár professzor közölte: a fiatalember 13 éve szenved epilepsziában, s eddig kétszer hajtottak végre rajta altatott állapotban agyműtétet. Bár a rángógörcsöt enyhítették, de eddig nem sikerült azt megszüntetni. A mostani beavatkozás eredményéről legkorábban fél év múlva lehet érdemit mondani, az viszont biztosan állítható, hogy az éber állapotú agyfeltérképezésnek köszönhetően a motorikus központok sértetlenek maradtak, így sem beszéd-, sem mozgáskárosodással nem kell a későbbiekben számolnia a páciensnek. Kérdésünkre elmondta: a vérzés és a fertőzés szövődményi kockázatával járó nyitott agyműtétek mellett létezik olyan eljárás is, amikor az epilepsziagóc felszámolásához nincs szükség a koponya megnyitására. Egy svéd tudósok által kifejlesztett módszer ugyanis lehetővé teszi, hogy gammasugárral roncsolják szét a betegséggócot, és így segítsenek a betegeken. Ilyen eszköz azonban Magyarországon jelenleg nincs – derült ki a professzor szavaiból.
Ifjú Koma Sándor elmondta: jól van, különösen ahhoz képest, hogy a filmen látta, mi történt vele a műtőasztalon. Betegségéről úgy nyilatkozott: stressz hatására szokott rohamokat kapni, amelyek a korábbi beavatkozások eredményeként is ritkábbá váltak. Míg gyermekként az eszméletét is elveszítette, addig az operációk után legfeljebb a keze kapott rángógörcsöt.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
