Fejlesztésre vár a magyar kertészet

Minden lehetséges módon fejleszteni kell a hazai kertészetet, hogy ez a nagy jövővel rendelkező ágazat versenyképes maradjon. Szinte hihetetlen, de így van: ma nincs elegendő, a piaci igényeket minden szempontból kielégítő termés Magyarországon. Ezekről a kérdésekről is szó esett annak kapcsán, hogy a hét végén nyílik meg Szigetszentmiklóson a Hortus Hungaricus kertészeti szakkiállítás.

Folyamatosan hangoztatják a szakemberek, hogy fejleszteni kell a magyar kertészetet, a kijelentéseket azonban a rendszerváltozás óta nem követték tettek: az ágazat saját erőből próbált előrejutni, több-kevesebb sikerrel. Ma ott tartunk, hogy nincs elég, a piaci igényeknek mindenben megfelelő magyar áru a piacon – jelentette ki tegnap Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács soros főtitkára, a Hortus Hungaricus (Magyar kert) elnevezésű nemzetközi szakkiállítás és vásár beharangozója kapcsán. A rendezvény, amely e hét péntektől vasárnapig tart, Szigetszentmiklóson várja a látogatókat.
– A magyar kertészet jelenlegi helyzetén változtatni kell, vissza kell szerezni azt az ötszázezer tonnányi termést, ami az ipari célú feldolgozásnál az elmúlt években kiesett. Ha jól dolgozunk, akkor képesek leszünk arra, hogy ezt a lemaradást a friss zöldségek és gyümölcsök piacán behozzuk – tette hozzá a főtitkár. E cél érdekében készítette el a négy tagszervezetet tömörítő Kertészeti Tanács a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó javaslatát, amit még át kell tárgyalni az agrártárcával. A javaslat az áruminőség javítását, azon belül a szabályozott termelést, a szabadföldi síkfóliás termesztést, az ültetvények korszerűsítését, az integrált termelést, a szaktanácsadást és az öntözés fejlesztését szorgalmazza. Ugyancsak javasolják a kertészeti szakemberek a termelői integrációk, a termelő, értékesítő szervezetek (TÉSZ) működési támogatásának fejlesztését. Ehhez kapcsolódik a minőségbiztosítási rendszer kiépítése, valamint a logisztikai háttér fejlesztése a TÉSZ-ek összefogásain keresztül. A szakemberek szerint az is fontos lenne, hogy kereskedelmi szervezetek kerüljenek be a TÉSZ-ekbe az uniós feltételek betartása mellett.
A javaslatok között jelentős helyet foglal el a hazai kertészeti termékek reklámozása, marketingje. E témával kapcsolatban a tájékoztatón elhangzott, hogy az ágazati szakemberek fontolgatják egy – a borászok által már létrehozott és ott önként vállalt kötelezettségként meghatározott – szabályozás megalkotását, amelynek értelmében az ágazat szereplői megteremtenék azt a közös kasszát, amiből a marketingprogramokra költenének. A másik út a szintén évek óta hiányzó marketingtörvény megalkotása lenne. A kertészeti ágazat éves árbevétele egyébként 300-350 milliárd forint körül alakul. A bevétel felét a zöldség-gyümölcs termesztés adja, negyedét a szőlészet és borászat, ötöde esik a dísznövénytermelőkre, míg a gyógynövényágazat ötszázalékos részesedéssel bír.