Richard Nixon néhai amerikai elnök joggal pályázhatna a minden idők legnagyobb következményekkel járó hazugsága címre. 1973-ban Nixon nyilvánosan azt állította, hogy nem tudott a Watergate-betörésről, s miután kiderült az ellenkezője, egy évvel később lemondott hivataláról. Az Egyesült Államokban nem is annyira azt firtatták, hogy közvetlenül Nixon utasítására nyomultak-e be az irodaházba, sokkal fontosabbnak tűnt, hogy hazugságon kapták. Egy másik amerikai elnök, Bill Clinton kínos szexuális afférját, a Monica Lewinsky fehér házi gyakornokkal folytatott viszonyát tagadta le. Bár kitölthette második ciklusát, erkölcsi értelemben megbukott.
Helmuth Kohl kancellárnak is meggyűlt a baja az igazmondással. Hiába játszott főszerepet a hidegháború szétszakította Németország egyesítésében a kereszténydemokrata politikus, a közvélemény nem bocsátotta meg, hogy hallgatott a titkos pártkasszába érkező kétmillió márka eredetéről.
A Cseh Köztársaságban egy voltaképpen banális eset ingatta meg a választópolgárok bizalmát. Stanislav Gross miniszterelnök lakásbotránya 2005 februárjában robbant ki. A kormányfő „bűne” az volt, hogy nem tudta hitelt érdemlően megmagyarázni, honnan származott ötmillió koronája (mintegy negyvenmillió forintja) egy prágai luxuslakásra. A botrány végül politikai válsághoz vezetett, s a koalíciós társak megvonták tőle a bizalmat. A jelek szerint a volt román kormányfő, Adrian Nastase is politikai karrierjével fizet az igazság elferdítéséért. Vagyonbevallásából ugyanis az derült ki, hogy csaknem egymillió eurót örökölt felesége nagynénjétől, aki egyébként nyugalmazott tanárnő volt, de kilencvenévesen ingatlanspekulációba kezdett, majd – immáron sikeres üzletasszonyként – elhunyt.
Külön fejezetet foglalnak el a közelmúlt politikai krónikájában az iraki háborúval kapcsolatos hazugságok. Ezek között mindenekelőtt a támadás megindításának közvetlen ürügyeként szolgáló állítólagos tömegpusztító fegyverek körüli hazugságok szerepelnek. George Bush amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök számtalan alkalommal leszögezte, hogy Szaddám Huszein ilyesfajta arzenál birtokosa, mindmáig azonban nem találtak tömegpusztító fegyvereket Irakban. Bush elnök számtalan ellentmondásos kijelentése közül különösen a titkos CIA-börtönök tagadása váltotta ki a legnagyobb felháborodást. Bő egy héttel ezelőtt aztán az elnök beismerte létezésüket, és hozzátette, a kínzások nem voltak részei a programnak. Talán éppen az effajta kijelentéseik következményeként Bush és Blair népszerűsége megcsappant. A brit miniszterelnök hitelvesztése ma már olyan mértékű, hogy munkáspárti politikustársai nyílt levelekben követelik azonnali távozását.
origo.hu
Megszólalt a rendőrség a halálra gázolt kétéves kislány ügyében
