Az oroszok még ebben az évben (2014) megszállták a Krímet, amely korábban Oroszország szerves részének volt tekinthető, hiszen csupán 1954-ben, Nyikita Hruscsov javaslata alapján lett az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része. Az akkori változtatásnak a szovjet birodalom határain belül nem volt különösebb jelentősége, viszont Ukrajna függetlenné válásával érzékenyen érintette Oroszországot, főleg, amikor az ukrán belpolitika oroszellenes irányba fordult.

Az oroszok által megszállt Krím annektálása (bekebelezése) sérti a nemzetközi jogot, bár azt megelőzte egy népszavazás, amely az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Az orosz–ukrán konfliktus elmélyülését meggátolhatta volna a minszki egyezmény (szintén 2014), illetve a háború kitörését követően az isztambuli békemegállapodás-tervezet, amelynek aláírásától Zelenszkij elnök − nyugati nyomásra − 2022 tavaszán elállt, s ezzel Ukrajnára zúdította az azóta is dúló, rettenetes háborút.

A minszki egyezmény felrúgásáról egyébként Angela Merkel volt német kancellártól hallhattunk őszinte beismerést, amikor 2022-ben a Die Zeit hetilapban arról nyilatkozott, hogy a 2014−2015-ös minszki megállapodáscsomag csak kísérlet volt, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre. Magyarán ezzel a megállapodással a Nyugat átverte az oroszokat, vagyis nagy felelősség terheli az ukrajnai háború előidézéséért, máig tartó gerjesztéséért.

Magáról a háborúról a Nyugat, azon belül Németország vezetőinek felelősségéről pedig éppen Alice Weideltől, az AfD (ma a legerősebb német párt) társelnökétől hallhattunk bátor kritikát a Maxima műsorának múltkori adásában. Weidel többek között így fogalmazott:

„Ez egy mocskos háború. Ott vannak a lövészárkokban emberek, fiatalok, beásva az iszapba, bunkerekbe, átrepül egy drón és robban, vagy kölcsönösen szétlövik egymás fejét. […]. A Bundestagban is gyakran elmondom, hogy azok az emberek, akik ezt a háborút akarják, menjenek maguk oda. […] Az ukránok kényszersorozása elfogadhatatlan. Még egyetlen olyan ukránnal sem beszéltem, aki azt mondta volna, hogy folytatni akarná ezt a háborút. Ez az emberek akaratával szemben történik, de az emberek félnek.”

Az AfD társelnöke szerint nagyon jó lenne, ha létrejönne a budapesti csúcstalálkozó Trump és Putyin elnökök között. Orbán Viktort az európai patrióták reményének nevezte. Igen, vele értünk egyet, nem pedig a csőlátásban szenvedőkkel, akik valamiféle problémának tartják a magyar miniszterelnököt.

A szerző író, újságíró