idezojelek

A háború a probléma, nem Orbán Viktor

Uniós szakítópróba lesz a lefoglalt orosz vagyon sorsa.

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
0

A fő probléma Orbán Viktor – idézte minap a Mandiner egy német tisztviselő szavait azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió javaslata szerint a befagyasztott orosz vagyonból nagyjából 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” adnának Ukrajnának.

A németek azért tekintenek problémaként a magyar miniszterelnökre, mert semmilyen formában sem támogatja a háború finanszírozását. Márpedig mind a jóvátételi hitel, mind az unió közös hitelfelvétele főként a háború folytatásának eszelős célját szolgálná.

A mi szemszögünkből nézve a fő probléma nem Orbán Viktor, hanem az olyan háborúpárti politikusok, mint Ursula von der Leyen, Friedrich Merz, Emmanuel Macron, Keir Starmer, Donald Tusk, Manfred Weber, Mark Rutte, Volodimir Zelenszkij, valamint a kegyeiket lihegve kereső, ukránbarát Magyar Péter.

Ha a háborút ellenző, békét szorgalmazó miniszterelnökünk problémát jelent a háborús pszichózis lázában égő politikusoknak, akkor ebből levonható az a következtetés, hogy szerintük a háború nem probléma. Vagyis rendjén való, hogy minden egyes napon százak, olykor ezrek halnak, nyomorodnak meg, s miközben a nyugati döntéshozók jómódban és nyugalomban élhetnek, azonközben százezrek hullnak el a fronton úgy, hogy esélyük sem volt családot alapítani, reményteljes életet élni.

Hallom az ellenérvet, miszerint a háborút az oroszok kezdték, ők az agresszorok. És régóta hallom, hogy az oroszoknak nemcsak Ukrajnára fáj a foguk, hanem egész Európát fenyegetik. Igaz, ők ezt váltig tagadják, és főként azt sérelmezik, hogy a Nyugat terjeszkedik a határaik felé.

Érdemes röviden utalni néhány tagadhatatlan tényre. A Nyugat régóta semmibe veszi az orosz atomnagyhatalom biztonsági érdekeit, és tény, hogy egy korábbi amerikai beismerés (Victoria Nuland) szerint az USA 1991 óta ötmilliárd dollárt fektetett Ukrajna „demokratizálásába”. Tény az is, hogy e befektetés csúcspontja volt a kijevi Majdan téren zajló, vérengzésbe torkolló tüntetéssorozat 2013. november vége és 2014. február között. Tudvalévő, hogy többek között ez vezetett a törvényesen megválasztott, oroszbarát Viktor Janukovics ukrán elnök bukásához.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oroszok még ebben az évben (2014) megszállták a Krímet, amely korábban Oroszország szerves részének volt tekinthető, hiszen csupán 1954-ben, Nyikita Hruscsov javaslata alapján lett az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része. Az akkori változtatásnak a szovjet birodalom határain belül nem volt különösebb jelentősége, viszont Ukrajna függetlenné válásával érzékenyen érintette Oroszországot, főleg, amikor az ukrán belpolitika oroszellenes irányba fordult.

Az oroszok által megszállt Krím annektálása (bekebelezése) sérti a nemzetközi jogot, bár azt megelőzte egy népszavazás, amely az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Az orosz–ukrán konfliktus elmélyülését meggátolhatta volna a minszki egyezmény (szintén 2014), illetve a háború kitörését követően az isztambuli békemegállapodás-tervezet, amelynek aláírásától Zelenszkij elnök − nyugati nyomásra − 2022 tavaszán elállt, s ezzel Ukrajnára zúdította az azóta is dúló, rettenetes háborút.

A minszki egyezmény felrúgásáról egyébként Angela Merkel volt német kancellártól hallhattunk őszinte beismerést, amikor 2022-ben a Die Zeit hetilapban arról nyilatkozott, hogy a 2014−2015-ös minszki megállapodáscsomag csak kísérlet volt, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre. Magyarán ezzel a megállapodással a Nyugat átverte az oroszokat, vagyis nagy felelősség terheli az ukrajnai háború előidézéséért, máig tartó gerjesztéséért.

Magáról a háborúról a Nyugat, azon belül Németország vezetőinek felelősségéről pedig éppen Alice Weideltől, az AfD (ma a legerősebb német párt) társelnökétől hallhattunk bátor kritikát a Maxima műsorának múltkori adásában. Weidel többek között így fogalmazott:

„Ez egy mocskos háború. Ott vannak a lövészárkokban emberek, fiatalok, beásva az iszapba, bunkerekbe, átrepül egy drón és robban, vagy kölcsönösen szétlövik egymás fejét. […]. A Bundestagban is gyakran elmondom, hogy azok az emberek, akik ezt a háborút akarják, menjenek maguk oda. […] Az ukránok kényszersorozása elfogadhatatlan. Még egyetlen olyan ukránnal sem beszéltem, aki azt mondta volna, hogy folytatni akarná ezt a háborút. Ez az emberek akaratával szemben történik, de az emberek félnek.”

Az AfD társelnöke szerint nagyon jó lenne, ha létrejönne a budapesti csúcstalálkozó Trump és Putyin elnökök között. Orbán Viktort az európai patrióták reményének nevezte. Igen, vele értünk egyet, nem pedig a csőlátásban szenvedőkkel, akik valamiféle problémának tartják a magyar miniszterelnököt.

A szerző író, újságíró

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.