Ma dokkol az Atlantis

Elindult szombaton az Atlantis a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Nem mutattak rendellenességet a külső kamera startkor készült felvételei, ezért az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) joggal bízhat abban, hogy nem ismétlődik meg a Columbia 2003-as tragédiája. Várhatóan ma dokkol az Atlantis az ISS-en.

Négyszeri halasztás után szombaton – magyar idő szerint – 17 óra 15 perckor elindult az STS–115 Atlantis jelzésű űrexpedíció. Két perc múlva előbb a gyorsítórakéták, majd újabb hét és negyed perc elteltével a nagy, külső hajtóanyagtartály is rendben levált. Az Atlantis a start utáni tizenkettedik percben tért rá első Föld körüli pályájára, két manőverhajtóműve segítségével. A veterán Brent Jett vezette hattagú személyzet – közöttük egy nő és egy kanadai űrhajós – ma érkezik meg a Nemzetközi Űrállomásra.
„Végül mindenki igent mondott a startra” – erősítette meg Michael Griffin NASA-igazgató annak tudatában, hogy ha az Atlantist – nem végzetes – baj éri, akkor a fedélzeti készletek és a Nemzetközi Űrállomás utánpótlása akár 110 napos tartózkodást is lehetővé tesz az ISS-en az összes űrhajósnak.
Az új biztonsági szabályok szerint nappali fényben emelkedő űrrepülőgépről egészen a központi hajtóanyagtartály leválásáig készített jó minőségű felvételeket a Columbia tragédiája óta használatos külső kamera. A képek alapján Griffin igazgató joggal bizakodhat: az Atlantist nem érte komolyabb sérülés, nem látszottak lehulló törmelékek, az űrhajósok nem szorulnak az ISS készleteire. Emlékezetes: a start pillanatában anyagdarabok váltak le a külső üzemanyagtartályról, és megsértették az űrrepülőgép hővédő pajzsát, ami a visszatérő Columbia végzetét okozta.
Az Atlantist az utolsó pillanatban indították el a sorozatos halasztások után. Szeptember közepén ugyanis a Szojuz TMA–9 is megérkezik a Nemzetközi Űrállomáshoz, és ez nem csak „forgalmi dugót” okoz: a biztonsági szabályok előírják, hogy az ISS állandó személyzetének mentésére egy Szojuz űrhajónak mindig készen kell állnia valamelyik dokkolónyílásnál. A Mir esetében már volt példa ilyesfajta zsúfoltságnak, de a harmadik, érkező Szojuz pár száz méteres távolságból megvárta, hogy felszabaduljon valamelyik foglalt összekapcsoló egység. Technikailag az Atlantis is képes lenne egy ilyen manőverre, de baj esetén a személyzet mentésére nem lenne mód.
Mint korábban megírtuk az űrrepülőgépek 2010-ig már csak a Nemzetközi Űrállomás építésében vehetnek részt, önálló kutatási küldetések már nem lesznek. Az Atlantis űrhajósainak fő feladata az ISS energiaellátásának javítását szolgáló újabb két napelemszárny, illetve azok tartórácsszerkezetének felszerelése, a 2002 végén felvitt százhét méter hosszú főtartóra.