Mindenki egyetért abban, hogy az unióból 2007–2013 között érkező fejlesztési források korábban elképzelhetetlen módon lendíthetik fel a magyar gazdaságot, fejleszthetik az infrastruktúrát, tehetik korszerűbbé, élhetőbbé az ország ma még elmaradottabb térségeit. Éppen az esély és a felelősség nagysága miatt – no és a józan ész követelménye szerint is – minél szélesebb társadalmi megegyezésnek kellene öveznie az uniós milliárdok elköltését tartalmazó Nemzeti fejlesztési terv (NFT) aktuális változatát. Ennek a széles körű konszenzusnak – szomorúan állapíthatjuk meg – esélye sincs az uniónak 2006. október 1-jén kötelezően benyújtandó dokumentum esetében. És ennek az az oka, hogy a kormánynak – ezen belül Gyurcsány Ferenc kormányfőnek – nyilvánvalóan esze ágában sem volt valódi párbeszédet kezdeményezni a tárgykörben.
Nézzük röviden a tényeket. Az NFT I. kereteinek kialakítása már 2002-ben, a tényleges csatlakozás időpontját megelőzően megkezdődött. Az NFT I. keretében hazánk 670 milliárd forint EU-forrást igényelt, de június 30-ig ebből mindössze 220 milliárdot fizettek ki a pályázóknak. Újabb fordulót jelentett, amikor meghirdették az Országos fejlesztéspolitikai koncepciót (OFK), ennek tervezetét 2005 közepén bocsátotta társadalmi vitára a kormány. Még Baráth Etele tárca nélküli miniszter irányításával készült az NFT II. első változata Új Magyarország program címmel. Ennek alapján dolgozták ki a régiós, megyei, települési szintre lebontott ígéretcsomagot, amely az országgyűlési választások előtt került fel az MSZP honlapjára, és amely Interaktív Új Magyarország program néven ott ma is olvasható. Ez év augusztus elején mutatta be a kormány az Új Magyarország fejlesztési terv szövegét, melyet társadalmi vitára is bocsátott. Ez valójában az NFT II. immár második változata, számos lényeges elemében eltér az NFT II. Baráth Etele irányításával kidolgozott első változatától. Ha jól számoljuk, a Bajnai Gordon-féle társadalmi vita rövid idő alatt immár a negyedik, és a civil szervezeteknek, társadalmi partnereknek minden alkalommal gyökeresen új szemléletű dokumentumhoz kérték a véleményét. Ráadásul ezek a vélemények azon nyomban érvényüket vesztették, ahogy egy következő, új szellemben született dokumentum került nyilvánosságra. Ezért nyilatkozta lapunkban Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, a Fidesz szakpolitikusa, hogy az NFT készítői valójában nem kíváncsiak a partnerek véleményére.
Cikkünkre reagált a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs vezetője. Nagy Gábor Miklós szerint „nem igaz Nógrádi Zoltán képviselő úr azon állítása, hogy a tervezők egyszer sem voltak kíváncsiak a partnerség immár másfél éve tartó folyamatában a társadalmi partnerek véleményére, és valótlan az az állítás, hogy a vita résztvevői nem kaptak visszajelzést arra vonatkozólag, hogy a javaslataik beépültek-e a dokumentumba. Ezt az Új Magyarország fejlesztési tervet koncepcionálisan megalapozó Országos fejlesztési terv egyeztetése során is megtettük (ezt dicsérte a Transparency International tanulmánya is), és megtesszük a társadalmi egyeztetés jelen fázisában is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a partnerségi folyamat során beérkezett, valamennyi véleményt szűrés nélkül, az átláthatóság elvének megfelelően közzétettük és közzétesszük. Ugyanígy nyilvánosságra hoztuk a dokumentumok partnerségi véleményekkel módosított változatát, oly módon, hogy változáskövetővel nyomon követhetők a beépített változtatások, kiegészítések.”
– Fenntartom a véleményem, miszerint a tervek készítésébe érdemben nem vonták be a társadalmi partnereket – nyilatkozta kérdésünkre Nógrádi Zoltán. A társadalmi egyeztetés kötelezettség volt a kormány számára, amelynek nem teljes szívvel tett eleget. Komolytalanná vált a párbeszéd, miután a nemzeti fejlesztési hatóság munkatársai és szakemberei Nemzeti fejlesztési terv néven újabb és újabb, gyökeresen más irányt követő koncepciókkal álltak elő. Mórahalom polgármestere szerint a másik tényező, amely miatt nem nevezhető érdeminek a társadalmi egyeztetés, hogy a partnerek már csak a kész szöveggel találkozhattak. Hozzászólásaikat ugyan valóban elhelyezték az NFH honlapján, azonban azok további sorsáról, hasznosulásáról nem értesítették a javaslattevőket. Azok pedig nem is tapasztalták, hogy észrevételeik beépültek volna a későbbi – gyökeresen új szemléletű – tervezetek szövegébe.
Különösen mulatságosnak tartom – mondta el Nógrádi Zoltán –, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs vezetője a Transparency International tanulmányára mint a társadalmi egyeztetés hatékonyságát bizonyító írásműre hivatkozik. Valójában az említett szöveg számos olyan megállapítást tartalmaz, amely épp azt bizonyítja, hogy a szocialista politikusok és szakértőik máig nem voltak képesek átlépni saját árnyékukat.
Állításának alátámasztására a polgármester rendelkezésünkre bocsátotta a jelentés szövegét, amelyből néhány részletet most olvasóink elé tárunk.
„A dokumentumok véleményezésének menetrendjét, módszereit a hivatalok egyedileg alakítják ki, nincs egységes egyeztetési terv. Az információáramlás nem folyamatos és nem proaktív. Kérés nélkül hosszú ideig nem kerül fel új információ a honlapokra. A tervezésre jellemző az állandó csúszás, és mert a végső határidők kemények,
emiatt a az utolsó fázisban kapkodás lesz jellemző.” A fentiek alátámasztják az a lapunkban korábban megjelent véleményt, mely szerint az NFT II. jelenlegi változatának társadalmi vitája az idő rövidsége miatt sem lehet érdemi.
„Az Országos fejlesztéspolitikai koncepciót csak azután bocsátották társadalmi egyeztetésre, hogy azt a kormány elfogadta, és az NFT esetében is így történt. Ez ellentétben áll az úgynevezett korai bevonás elvével, amikor még érdemben lehetne a dokumentumokat alakítani. Mindezek alapján ismét bebizonyosodott, hogy a kormány és a tervezéssel foglalkozó szervezetek továbbra sem akarnak szakítani a régi, túlhaladott beidegződésekkel.” A Transparency International jelentése összegzésképpen leszögezte: a tervezés nyilvánossága és a társadalmi egyeztetés szempontjából a kormány csak elvesztegette az időt. A tervezés struktúrája, eljárásrendje továbbra sem átlátható, nem valósulhat meg hatékony társadalmi egyeztetés, a civil partnerek bevonása nem megfelelő szintű.
A társadalmi egyeztetés elégtelensége feltűnt a köztársasági elnöknek is. A Bajnai Gordonnal folytatott találkozóján Sólyom László arra hívta föl a figyelmet, hogy a vitaanyag még csak stratégiai terv, ebben még csak általános célkitűzések és általános megfogalmazások találhatók, és szükség lesz arra, hogy a társadalmi egyeztetés majd a konkrét, részletes operatív programok vonatkozásában is megtörténjen. Erre a konkrét, részletekbe menő egyeztetésre a magyar társadalomnak nem sok ideje van. Szeptember végén már az NFT II. végleges változata kerül a kormány elé, amelyet a kabinet október 1-jén benyújt az Európai Uniónak.
origo.hu
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket
