Ötezer pedagógust bocsátanak el

Először beszélt a nyilvánosság előtt a hamarosan végrehajtandó tanári elbocsátásokról konkrét számokban a kormány. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára bejelentette: legalább ötezer pedagógust kell elbocsátani. A Fidesz szerint a kormányzó pártok politikusainak csak a pénz lebeg a szemük előtt a gyerekek érdekei helyett.

Legalább ötezer pedagógust kell elbocsátani, mert az elmúlt években 160 ezerrel csökkent az iskolások száma – jelentette ki Katona Tamás pénzügyi államtitkár Egerben. A politikus szerint azért kell utcára tenni a tanárok ezreit, mert mára Európát tekintve Magyarországon jut a legtöbb tanár száz diákra. Kijelentette: az államháztartás reformja részeként az intézmények finanszírozásáról át kell térni a szolgáltatások finanszírozására, az egészségügyben a fekvőbeteg-ellátás előtérbe helyezése helyett a járóbeteg-ellátásra, a lakástámogatási rendszert illetően pedig ártámogatások helyett szociális támogatásokra van szükség.
A Fidesz úgy reagált: teljesen értelmetlen szükségszerű pedagóguselbocsátásokról beszélni, amikor számtalan ellátatlan feladat van az iskolákban, éppen a szakemberhiány miatt.
*
Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője emlékeztetett rá: kevés a fejlesztőpedagógus, a logopédus, és nem jut elég idő a felzárkóztatásra. Szerinte aki ma mégis arról beszél, hogy sok a tanár, az nem a gyermekek – és így az ország – érdekeit nézi, hanem pusztán a pénz lebeg a szeme előtt.
Már hónapok óta tudni lehet, hogy a kormány elbocsátásokra készül a közoktatásban, ám az érintett oktatási és pénzügyi tárca eddig titkolta, hogy pontosan hányan kerülhetnek utcára. A kormány a tanárok kötelező óraszámának megemelésével kényszeríti ki a fenntartókból az elbocsátásokat. A már törvénybe foglalt megszorítások értelmében szeptembertől az iskolaigazgatók külön díjazás nélkül a kötelező órán felül heti két tanórán kívüli foglalkozás megtartását írhatják elő a tanároknak, jövő ősztől pedig ezenfelül újabb két órával emelik meg a pedagógusok kötelező óraszámát, természetesen pluszpénz nélkül. Az intézkedést mindkét tanári érdekvédő szervezet elfogadhatatlannak és jogsértőnek tartja, ezért a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is az Alkotmánybírósághoz fordult, utóbbi pedig sztrájkbizottságot is létrehozott.