Megtartjuk demonstrációnkat a feszült belpolitikai helyzet ellenére is október 13-án – jelentette ki Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. Az Országos szülői értekezlet névre keresztelt megmozdulást a fővárosban a Képviselői Irodaház melletti Olimpiai parkban rendezik, ahova a szervezők a tanárok mellett a szülőket is várják. A tiltakozás célja, hogy a kormány vonja vissza a közoktatási törvény nyáron elfogadott módosításának azon pontjait, amelyek miatt Gyurcsány Ferenc hírhedtté vált balatonőszödi beszéde szerint tizenöt-húszezer pedagógust bocsátanak el. A tanárok a módosítás három fő pontját sérelmezik: az ingyenmunka elrendelhetőségét, a kéthavi munakidőkeret bevezetését, valamint a kirendelés lehetőségét. A demonstráción a PDSZ-en kívül részt vesznek a nagycsaládosok és a keresztény pedagógusok érdek-képviseleti szervei is, valamint tárgyalásokat folytatnak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) is.
Kerpen emlékeztetett: a múlt héten azt kérték a kormányfőtől, hogy egy héten belül tűzze ki a tárgyalások napirendjét a közoktatási törvény sérelmezett pontjainak visszavonásáról, különben az utcára vonulnak. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) ugyan a határidőn belül elküldte válaszlevelét a szakszervezetnek, abban azonban nem a PDSZ konkrét kérésére reagált. A levélben szót sem ejtettek az újbóli tárgyalások lehetőségéről, ugyanakkor megjegyezték, hogy az ügyben az Oktatási és Kulturális Minisztérium az illetékes.
Az érdekvédelmi szervezet vezetője bejelentette azt is: a közoktatási törvény nyári módosításának újabb pontja miatt fordulnak az Alkotmánybírósághoz, most a kéthavi munkaidőkeret előírását támadják meg. Azt sérelmezik, hogy az új szabály szerint betegség esetén a táppénzes napokra a tényleges óraszám helyett csak négy tanórát számolnak el a tanároknak, így később hiába túlóráznak, fizetéskor nem kapják meg az ezért járó többletpénzt. Ismert: korábban a PDSZ és a PSZ is a bírói testülethez fordult az ingyenmunka elrendelhetősége miatt, mert szerintük az sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét. Az alkotmánybírák várhatóan két hónapon belül döntenek az ügyben. A sérelmezett passzus lehetővé teszi, hogy a fenntartók a kötelező órán felül heti két pluszóra megtartását írják elő a tanároknak, amelyeknek teljesítéséért nem kell külön díjazást fizetni.
Sümeg László, a Szent Margit Gimnázium igazgatója – egyben a demonstrációhoz csatlakozó KPT alelnöke – szerint éppen azokat a pedagógusokat sújtja a heti két óra ingyenmunka elrendelhetősége, akik eddig átlagon felül teljesítettek, mivel a kötelező órán felül szakköröket és egyéni foglalkozásokat is tartottak. Most elveszik tőlük a pluszmunkáért járó túlóradíjat, és ugyanannyi pénzt visznek haza, mint a kötelező órán túl semmit nem vállaló kollégái. A KPT alelnöke kifejtette: egy szakkört tartó tanár átlagosan havi nettó 10 ezer forinttól esik el, ami éves szinten jócskán meghaladja a 100 ezer forintot, vagyis több mint egy tanár egyhavi nettó fizetése.
A kéthavi munkaidőkeret bevezetése kapcsán leszögezte: annak értelmében ezentúl ingyen dolgoznak a tanárok akkor is, ha tanóra helyett fogászatra vagy védőnőhöz kell vinniük a gyereket. Az ilyen esetek az új törvény értelmében nem számítanak bele a kötelező órába, ezeket utólag le kell dolgozni. A munkaidőkeret bevezetése miatt a szeptemberi túlóradíjakat csak december elején tudják kifizetni, vagyis két hónapon keresztül az iskolafenntartó gazdálkodhat a pedagógusok pénzével. A kéthavi norma miatt azok a tanárok is nagyon rosszul járnak, akik megbetegszenek, mivel a táppénzes napokra a tényleges óraszám helyett csak négy tanórát számolnak el nekik, így később hiába túlóráznak, fizetéskor nem kapják meg az ezért járó többletpénzt. A pedagógusok elfogadhatatlannak tartják a „kirendelés” lehetővé tételét is. Ennek lényege, hogy bármelyik iskola tanárát évi 190 óra erejéig át lehet küldeni másik intézménybe is órát tartani. Ez főként a kistelepülési iskolákat érinti, amelyek esetében ez akár 30 százalékos létszámleépítést is jelenthet. A kis iskolák így három szaktanárból egyet elbocsáthatnak, akinek feladatát – többletmunka elrendelése árán – egy ingázó pedagógusra ruházhatják át.
A legnagyobb tanári érdekvédő csoport, a PSZ nem vesz részt a demonstráción. Varga László, a szervezet elnöke kijelentette: a jelenlegi helyzetben semmilyen utcai megmozduláson nem kívánnak részt venni, szerintük ugyanis az utcai demonstráció nem erősíti, hanem gyengíti az érdekérvényesítés erejét. Hozzátette: a problémákat tárgyalóasztal mellett kell megoldani. Kerpen Gábor erre úgy reagált: a PDSZ hónapok óta próbálja tárgyalások útján rendezni az ügyet, de a sérelmezett törvénymódosítási javaslatot a tiltakozás ellenére a kormánytöbbség már nyáron törvénybe foglalta, és annak visszavonásáról sem akar egyeztetni, így más eszközhöz kell folyamodni.
Érdekes egyébként, hogy a PSZ három hónappal ezelőtt még másképp gondolkodott az utcai politizálásról, hiszen július 8-án az egyik legnagyobb létszámban, mintegy ezer fővel vett részt a szakszervezetek által összehívott utcai demonstráción. A szervezet elnöke egyébként egyértelműen a szocialistákhoz kötődik, hiszen bátyja és fia is szocialista országgyűlési képviselő, utóbbi ráadásul az MSZP ifjúsági szervezetének, a Fiatal Baloldalnak az elnöke is.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
