A feltűnő mérlegeltérés – a bíróságnál kifogást tevő baromfitermelői csoport képviseletében – kapcsán Dunás-Varga Imre lapunknak elmondta, azért keltette fel érdeklődésüket a Novofarm mérleghiánya, mert a cég nem fizette ki nekik a megtermeltetett és felvásárolt libák árát, és szerették volna kideríteni, mi volt ennek az oka. Libatartók birtokában lévő dokumentumok tanúsága szerint a Novofarm maga sem jutott hozzá a termelőktől átvett libák ellenértékéhez: ugyanis a felvásárló továbbadta az árut, és ki is számlázta a szállítást a Pannon Liver Kft.-nek, ám a vevő 42 darab befogadott számla ellenértékét – mintegy 623 millió forintot – nem fizette ki a Novofarmnak. Utóbbi társaság pedig úgy próbálta elkerülni a ki nem egyenlített számlák utáni adófizetési kötelezettséget, hogy nem könyvelte le az ominózus bizonylatokat.
Az ügy kapcsán egy magát megnevezni nem kívánó adószakértő elmondta, ha a felszámolásban érintett termelők információi helytállók, és a kimenő számlák egy része valóban nem került be a könyvelésbe, úgy mérleghamisításról és adócsalásról van szó, amit kettőtől tizenhat évig rendel büntetni a Btk. A kimenő számlák eltitkolása ugyanis indokolatlanul csökkenti a társasági adóalapot, és jogsértő módon megrövidíti a fizetendő áfát, így bűncselekménynek számít. A szakember tájékoztatott arról is: a Wallis-csoport, illetve a tulajdonukban lévő Hajdú-Bét és annak leányvállalatai cégcsoportként működtek, ezért konszolidált mérleget – vagyis a cégbirodalom minden vállalatának mérlegeit egységes szerkezetben feldolgozó beszámolót – kell készíteni gazdálkodásukról. Ez azt jelenti, ha a termelők feltételezései helytállók, nemcsak a Novofarm és a Hajdú-Bét Rt. zárómérlegeit kell felülvizsgálni, de annak a Wallis Rt.-nek a mérlegeit is, amelynek vezérigazgatója a kérdéses időszakban Bajnai Gordon, a Gyurcsány-kormány fejlesztési kormánybiztosa volt.
A Hajdú-Bét-csoport lánctulajdonlásra épült, és úgy működött, hogy a baromfitermeltetés és -felvásárlás a Pannon Liver Kft. tulajdonában lévő Novofarm Rt. kezében futott össze, a feldolgozásról a közvetlen Hajdú-Bét Rt.-tulajdonban lévő Pannon Liver Kft. gondoskodott, az értékesítés pedig az anyacég, vagyis a Wallis- csoport tulajdonában lévő Hajdú-Bét Rt. feladata volt. A cégcsoporton kívüli szállítókat és hitelezőket a fizetési nehézségek kezdetekor úgy elégítette ki az anyacég, hogy saját leányvállalatainak nem fizetett, így azok sem tudtak fizetni egymásnak, illetve a sor legvégén helyet foglaló baromfitermelőknek. A fizetési nehézségek 2003 elején kezdődtek, őszre pedig nyilvánvaló lett, hogy a cég fizetésképtelen. Ennek ellenére egészen novemberig átvették a libát a termelőktől, akik valószínűleg nem alaptanul gyanakodtak arra, hogy a Hajdú-Bét menedzsmentje tisztában volt a csőd közeli helyzettel, illetve azzal, hogy nem tud fizetni, mégsem állították le a baromfiátvételt.
A Hajdú-Bét Rt. 2004 januárjában kezdeményezte saját maga felszámolását. Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy a Raiffeisen Bank felmondta a hitelszerződéseit, és 2,6 milliárd forint tartozás fejében érvényesítette jelzálogjogát a társaság ingatlanjain, így például a legértékesebb darabon, a néhány évvel azelőtt több milliárd forintért felújított és bővített debreceni feldolgozóüzemen. (A bank az ingatlanokat továbbadta a Békésfact Kft.-nek, a követeléseket pedig eladta egy Miskolcon bejegyzett cégnek, a Expert Factornak.) A felszámoló a jogi procedúra első harmadában működtette a lefoglalt feldolgozói kapacitásokat: a Bábolna Rt.-nek végeztek bérvágást abban a reményben, hogy a Bábolna később vevőként jelentkezik a gépekre és az ingatlanra. Az üzlet azonban nem jött létre. A bérvágásból befolyt pénzből kifizették a közvetlen üzemi költségeket, ám a korábban leadott baromfi árát a termelők továbbra sem kapták meg.
A magyar baromfiágazat egykori zászlóshajójának számító Hajdú-Bét-csoport három évvel ezelőtt bekövetkezett krachját a víziszárnyaspiac összeomlásával magyarázták a tulajdonosok, a terméktanács és a szaktárca képviselői, ennek ellenére sem a tulajdonos Wallis-csoport, sem az állam nem volt hajlandó jótállni a termelőkkel szemben fennálló tartozásokért.
A termelők petíciókkal és demonstrációkkal szerettek volna megoldást kicsikarni, ám csak addig jutottak, hogy kamattámogatott hiteleket kaptak azon tartozásaik finanszírozására, amik abból adódtak, hogy a Hajdú-Bét érdekkörébe tartozó társaságok nem fizették ki nekik a leadott baromfi árát. Az állami és tulajdonosi közömbösség oda vezetett, hogy libatartók százai mentek tönkre, és olyan is akadt, aki öngyilkosságba menekült tartozásai elől. A termelők azonban nem adták fel, mert ahogy azt az őket képviselő Dunás-Varga Imre és Ónodiné Demeter Éva állítja, meg lehet találni a Hajdú-Bét-csoport pénzügyi ellehetetlenüléséért felelős személyeket, és az sem kizárt, hogy a csőd hátterében komoly szabálytalanságok, esetleg bűncselekmények állnak. Ebből a feltételezésből kiindulva egyébként a libatartók fedezetelvonás és csődbűntett gyanújával feljelentést is tettek, ám a rendőrségi nyomozás értékelhető eredményt mindeddig nem hozott.
Mint ismert, a társaság – amely Magyarország egyik legnagyobb baromfitermelő, -feldolgozó és -értékesítő cége volt – 2004-ben kért felszámolást önmaga ellen. A felszámolási eljárás jelenleg is tart. A Hajdú-Bét összes kintlévősége csaknem 14 milliárd forint, a vállalat ebből a több száz libatartónak hozzávetőleg 5,5 milliárd forinttal tartozik.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
