A hat éven aluli gyermekek után nem kell fizetni, sokan pedig 200 forint kedvezményt kaphatnak: így száz forintot kérnek majd azoktól az idősektől, akiknek a nyugdíja nem éri el a nyugdíjminimum kétszeresét – ez most körülbelül 56 ezer forint –, a három- vagy többgyermekes családoktól, a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban vagy fogyatékossági támogatásban részesülőktől, valamint a gyesen lévőktől. Ehhez a rászorultságot a jegyzőnek hatósági bizonyítványnyal kell igazolnia.
*
Nem kell majd vizitdíjat fizetni a katasztrófa-egészségügyi, a népegészségügyi, a járványügyi és a szülészeti ellátásért, valamint bizonyos szűrővizsgálatokért, a terhes- és a gyermekágyas anyák gondozásáért. Ellátási szintenként – tehát a háziorvosnál, a szakrendelőben és a kórházban külön-külön – évente nem kérhetnek vizitdíj címen hatezer forintnál többet egy személytől. „Minősített esetekben” többet kell fizetni. 600 forintot például, ha a háziorvosi ellátást nem a rendelőben, hanem mondjuk otthon veszünk igénybe, s akkor is ugyanennyit, ha nem a választott háziorvosunkat keressük föl, de nincs szükségünk sürgősségi ellátásra. Szintén 600 forint lesz a tarifája annak, ha beutaló nélkül megyünk olyan rendelésre, amelyhez szükséges a beutaló. Ezer forintba kerül majd, ha ügyeleti időben kérünk ellátást, s kiderül: panaszunk nem volt sürgősségi jellegű. Akkor is többet kell majd fizetnünk – igaz, még nem tudni, menynyit –, ha választott orvost veszünk igénybe. A vizitdíjból befolyt összeg a szolgáltatónál marad. Molnár Lajos egészségügyi miniszter állítása szerint a pluszpénz miatt nem csökken majd az ellátórendszer jövő évi finanszírozása. A vizitdíjról nyugtát, illetve számlát kell adni, s a szolgáltatóknak (ez elsősorban a vállalkozókra vonatkozik) adózniuk kell utána. Két-, illetve hatezer forint értékben bérletkonstrukciót is bevezetnek, ezeket az egészségügyi szolgáltatók vagy az azokkal szerződésben álló cégek is kibocsáthatják. A vizitdíjból körülbelül harmincmilliárd forintos többletbevételt remélnek.
KÓRHÁZI ELSZÁMOLÁS
Elszámolási nyilatkozatot vezetnek be a fekvőbeteg-ellátó intézményekben januártól. Ez azt jelenti, hogy közérthetően tájékoztatót kell átadni a betegeknek arról, hogy milyen rajta végzett beavatkozásokat, kezeléseket, vizsgálatokat számol el az intézmény a társadalombiztosítóval. Továbbá azt is fel kell tüntetni a dokumentumon, hogy ezekért mekkora összeget igényelt az egészségbiztosítótól, illetve hogy mennyi vizitdíjat szedett be a betegtől. A betegnek alá kell írnia a nyilatkozatot, egyébként az utána járó finanszírozás tíz százalékát vissza kell fizetnie a kórháznak.
BIZTOSÍTÁSI CSOMAGOK
Ebből elvileg kiderülhet, hogy ki milyen ellátásra jogosult s miért kell fizetnie. Az első csomagba tartozó mentés, közvetlen életveszély-elhárítás, az anya- és csecsemővédelmi, valamint a járványügyi ellátás minden jogszerűen Magyarországon tartózkodó személynek jár, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e biztosítással. A második csomagba kerülnek azok az ellátások, amelyekre csak a biztosítással rendelkezők jogosultak térítésmentesen vagy részleges térítési díj mellett. A harmadik csomagba pedig azok a főként egyéni igényű szolgáltatások kerülnek, amelyeket készpénzfizetéssel vagy kiegészítő biztosítással lehetne igénybe venni. Nem tudni azonban, hogy pontosan mely ellátások kerülnek a különböző csomagokba, azt ugyanis még alacsonyabb rendű jogszabályban sem határozták meg. Az alapmeghatározás pedig valójában semmilyen újdonságot nem tartalmaz, ugyanezt már legalább másfél évvel ezelőtt is papírra vetette az Egészségügyi Minisztérium. – A rendszer segíthet a járulékfizetést elkerülő potyautasok kiszűrésében – mondta Molnár arra utalva, hogy jövőre egyénileg nyilvántarthatóvá válnak a járulékbefizetések, s nem sokkal később már az egészségügyi szolgáltatóknál is ellenőrizhetik: a páciensnek van-e biztosítása.
VÁRÓLISTÁK
A betegek számára nyilvánossá válna a várólistán elfoglalt pozíciójuk, amit egy személyes kóddal tekinthetnének meg. Másokról nem juthatnának információhoz. Az utóbbi időben nagy vihart kavart transzplantációs várólisták vezetése az Országos Vérellátó Szolgálathoz kerülne.
Így látták a vidék- és területfejlesztés aktuális kérdéseit a "Századvég Vidék Konferencia 2024" kerekasztal-beszélgetésein