A génmanipulált szervezetek (GMO-k) és az ezekkel kapcsolatos kísérletek engedélyezéséről Vértes Tímea, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztályának munkatársa elmondta: a főosztály az engedélyező hatóság feladatát látja el. Az eljárás menetét alapvetően egy uniós irányelv szabályozza, amit a magyar jogrend teljes egészében átvett. A géntörvény döntött a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság kijelöléséről, amely szakmai tanácsadó szervezetként segíti a kérelmek elbírálását. Lehetőség van nemzeti hatáskörben külön feltételek előírására, amelyeket a két szervezet köthet ki. A szakhatóságok állásfoglalását azonban mindig figyelembe kell venni az első fokú hatósági határozat meghozatalakor – tette hozzá.
Dömölki Lívia, a bizottság titkára szerint nem megnyugtató, hogy a bizottság civil, hatósági és a tudományos élet képviselőiből álló csapata kevéssé heterogén: az MTA például öt főt delegálhat, ám azt semmi nem írja elő, milyen szakterület képviseltesse magát. Így fordulhat elő, hogy a tagok között nincsen allergológus, takarmányozástanban jártas vagy éppen közgazdász végzettségű. Sok kérelem hiányos, nem kellően részletezett, mint ahogy alábecsülik a pollen széllel való terjedését is. Akkor pedig már késő lesz észhez kapni, ha beengedtük a génmódosított fajtát a szántóföldekre – fűzte hozzá. Elmondta azt is, nem lát garanciát arra, hogy a kockázatelemzést elvégeznék a fajtatulajdonos cégek.
A hazánkban a génmódosított növények mellékhatásait kutató tudósok köre szűkös, a kísérleti projektek nagy része kényszerből idő előtt befejeződik. A szükséges vetőmagot vagy növényi részeket ugyanis a fajtatulajdonos GMO-cégek nem bocsátják a kutatóintézetek rendelkezésére. Mihelyst kiderül a kísérlet célja, azaz hogy az a lehetséges humán egészségügyi és ökológiai veszélyeket keresi, a cégek vagy elállnak a teljesítéstől, vagy egyszerűen egy elfogadhatatlan záradékkal egészítik ki a szerződést: nevezetesen azzal, hogy az eredmények publikálását és felhasználását kizárólag a fajtatulajdonos cég engedélyezheti. Azt, hogy az eset nem egyedi, azt a megszólalók egyöntetűen alátámasztották: Székács András, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének (NKI) munkatársa elmondta, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményével és a SZIE állattani és ökológiai tanszékével közösen az úgynevezett Cry1 kukorica kísérleti kibocsátására kaptak engedélyt (azaz szabadföldön folytathattak kísérletet), ami alapján el is kezdték a vizsgálatokat. Időközben az unióban a fajtát 2000-ben kivonták a köztermesztésből, de a kísérletek folytatódtak. Azaz csak addig, amíg elég volt az első adag vetőmag. Miután kiderült, hogy az eredmény nem teljes mértékben megnyugtató, a GMO-cég változtatott stratégiáján, és megvonta a magutánpótlást.
Békési László a Bt-toxinos kukoricafajtákat vizsgálta, hogy azok a méhekre gyakorolnak-e káros hatást. A méhek testtömege és ellenálló-képessége csökken, ha GM-kukorica pollenjét is használják fiasításhoz. Alapanyaghoz azonban nem lehetett hozzájutni, mert sem a Monsanto, sem a Pioneer nem adott pollent. A mezőgazdasági tárca már majdnem visszavonta a kutatási pénzt, mire a kutatóintézet beszerezte a virágport – emlékezett vissza Békési László. Hasonlóképp az együttműködés teljes hiányáról nyilatkozott Polgár A. László (NKI) a Cry3 kukorica kísérlete során, amikor sem a Monsanto, sem a Pioneer nem adott magot, „mert a vállalatnak a kísérlet nem érdeke”.
Rodics Katalin, a környezetvédelmi minisztérium főtisztviselője elmondta, hogy az unió illetékes szakbizottsága szeptember 18-án döntött volna a magyar génmódosított kukorica behozatalára szóló moratórium feloldásáról, a minősített szavazattöbbség hiányában a végső döntést azonban a tanács hozza meg egy-két hónap múlva. A zöldtárca a bizottság részére még az ülés előtt megküldte a magyar kísérletekkel alátámasztott környezeti kockázatokat, amit láthatóan sem a bizottság, sem az élelmiszer-biztonsági kérdésekkel foglalkozó Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) nem vett figyelembe – vélekedett Rodics. Hozzátette, ha nem fogadják el a magyar kutatások eredményét, a minisztérium kész az Európai Bírósághoz fordulni.
Az Élőlánc Magyarországért ökopárt levelet intézett Vizi E. Szilveszterhez, amelyben kérik az Akadémia elnökét, hogy vizsgálja felül a Monsanto és az akadémia martonvásári mezőgazdasági kutatóintézete között létrejött szerződést. A zöldek szerint ugyanis összeférhetetlen, hogy miközben a tudományos testület a fajgazdagság megőrzésére tett vállalást, egy kísérleti telepen nemesíti a biotermesztésre alkalmas vetőmagot és a génmanipulált fajtákat. Nehezményezik azt is, hogy egyes akadémikusok nyilatkozatai egyoldalúak, elhallgatják az ökológiai és egészségügyi kockázatokat. Az elnök válaszlevelében úgy fogalmaz: „Egyetértek egyik tagtársam véleményével, miszerint e kutatási területen megoldást jelentene a hazai növénynemesítők együttműködésének kialakítása és elősegítése a GM-szabadalmakkal rendelkező multinacionális vállalatokkal közös GM-fajták előállítása céljából. Hosszú távú nemzeti érdek, hogy a tudásalapú társadalom elvárásainak megfeleljünk, és ennek érdekében a nemzetközi tudományos együttműködésekben részt vegyünk.” Így továbbra is ellentmondásos az Akadémia álláspontja: míg Gráf József földművelésügyi miniszter kiáll a GMO-mentesség mellett, az MTA partnere az egyike a legnagyobb GMO-multinak.
Múlt hét szerdán a géntechnológiai hatóság és az akadémiai társszervek, civil szervezetek a Parlament felsőházi termében mintegy hatszáz résztvevővel tartottak egy újabb kerekasztalt. Itt Gráf József kijelentette: a kormány támogatja azt az ötpárti konszenzust, amely a GMO-kukorica behozatalát továbbra is tiltja. Az ötpárti konszenzusra válaszul az akadémikusok egy csoportja nyílt levelet intézett az országgyűlési képviselőkhöz. Mint írják: „A készülő szabályozás gyakorlatilag gátolni kívánja a géntechnológiával nemesített növények hazai termesztését. Európában példa nélküli, diszkriminatív törvény készül, amely korlátozza a magyar gazdák szabadságát a növénytermesztési technológiák kiválasztásában, figyelmen kívül hagyja a tudományos kutatási eredmények sokaságát, gátat szab a versenyképességnek a bioenergia hatékony megtermelésében.”
magyarnemzet.hu
Szoboszlai kárára Szalah gonosz poént sütött el, csak nehogy igaz legyen! + videó
