A Hiller-tárca hallgatása

A Hiller István vezette oktatási tárca nem kommentálja Draskovics Tibor lapunk birtokába került jelentését, amely újabb oktatási megszorításokat vetít előre. Draskovics az intézkedéstervezet egyetlen pontját sem cáfolta. Az ellenzék és a szakma tiltakozik.

Elfogadhatatlannak tartjuk a tandíj drasztikus emelésének tervezetét, hiszen az elriasztaná a szegényebb családból származó fiatalokat a tanulástól. A leghatározottabban fellépünk az államilag támogatott férőhelyek további csökkentése ellen, és felszólítjuk a kormányt, hogy 2010-ig garantálja a már így is drasztikusan redukált keretszámok szinten tartását – reagált lapunknak felháborodottan Draskovics Tibor kormánybiztos államreform-bizottságnak írt jelentésére Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.
*
Az érdekvédő szerint nem igaz, hogy évről évre kevesebb az érettségiző, a valóságban a következő négy évben stagnál a vizsgázók száma. Hangsúlyozta: egyetlen dolgozót sem lehet elbocsátani a felsőoktatásból, Európában ugyanis a magyar oktatókra jut a legtöbb hallgató. Kis Papp László hozzátette: szó sem lehet arról, hogy a közszféra átlagkeresetéhez kösse a kormány a felsőoktatási támogatásokat és a hallgatói juttatásokat, hiszen ez ellentétes lenne a törvénnyel. Leszögezte: a kabinet ezzel kapcsolatos szándéka nyilvánvalóan pénzelvonás lenne. Kis Papp szerint a gazdasági tanácsok idegen testek a magyar felsőoktatásban, nincs szükség rájuk.
Van Draskovics elképzeléseit támogató álláspont is. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora – aki egyben a Magyar Rektori Konferencia elnöke is – jó dolognak tartja, hogy a fejlesztési részhozzájárulás összegét az évek során a költségtérítési díjakhoz emeljék. Hozzátette: ez csak öt–tíz éves folyamat részeként képzelhető el, az egylépcsős bevezetés jelenleg tömeges hallgatói fizetésképtelenséghez vezetne. Molnár – aki kizárólag egyetemi vezetői minőségében nyilatkozott – reálisnak tartja az államilag finanszírozott férőhelyek további folyamatos csökkentését is. A rektor elismerte, hogy ezek az intézkedések a kisebb intézmények megszűnéséhez vezetnek, de szerinte erre szükség is van, mivel értelmetlen dolog 72 intézményt fenntartani. Molnár csupán a felsőoktatási állami támogatások emelkedését garantáló törvény megváltoztatása ellen tiltakozott.
Lapunk kíváncsi lett volna a szaktárca véleményére is, de a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium nem akart reagálni az újabb megszorítócsomagra. Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke szerint Hillernek kötelessége állást foglalni az ügyben, hiszen a minisztertől függ, hogy mi valósul meg a tervezetből. Hozzátette: amíg a tárca hallgat, addig a diákok is várnak az állásfoglalással. Draskovics Tibor közleményében a tervezet egyetlen pontját sem cáfolta. Azt írta: a kormány az utóbbi hónapokban több fontos döntést hozott a felsőoktatással kapcsolatban, amelyek a kiszámítható és hosszabb távon is fenntartható finanszírozás, valamint az igazságosság irányába hatnak. Hozzátette: az államilag finanszírozott hallgatói létszám több évre kiszámítható meghatározásával a kormány ahhoz is hozzájárul, hogy a hallgatók döntésén múljon az intézmények közötti versengés eredménye. A tandíj megemelésének középtávú tervéről kijelentette: jelenleg ez nincs napirenden.
A Fidesz szerint nem Hiller István irányítja az oktatást, hiszen a szakmai koncepciót Draskovics alkotja meg, a fejlesztési forrásokról Magyar Bálint dönt, a miniszter pedig csak hallgat. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője lapunknak azt mondta: elfogadhatatlannak tartják a keretszámok további csökkentését. Ha a tandíjat tényleg drasztikusan megemelik, akkor a szegényebb családok előtt végleg bezárul a felsőoktatás kapuja. Hozzátette: sokat elárul a kormányzati politikáról, hogy míg a világ többi országában milliárdokat ölnek az oktatásba, addig nálunk azon mesterkednek, hogy szedjék el az utolsó forintokat is.
Emlékezetes: a Draskovics-jelentésből kiderül, hogy a felsőoktatás államilag finanszírozott férőhelyeinek jövő évi drasztikus csökkentése után további kétezer hellyel lesz kevesebb évente, valamint az esti és a levelező tagozatos államilag finanszírozott státusok teljes megszüntetését javasolja. Draskovics leszögezi: az Alkotmánybíróság „korlátozó” döntései ellenére a kormány nem tesz le a gazdasági tanácsok hatalmának növeléséről, ezért a jövőben olyan szabályokat kell alkotni, amelyek határt szabnak az egyetemi autonómiának, és lehetővé teszik az új modell bevezetését. Középtávon előrevetíti a minden diák által fizetendő tandíj megemelését is.