Minden bizonnyal a jövő évben is sikerül – makrogazdasági értelemben legalábbis – uniós rekordot felállítanunk: az előrejelzések alapján tudniillik 2007-ben alaposan meglódul az infláció. Olyannyira, hogy a drágulás mértéke átlagosan hat százalék felett lesz Magyarországon. Utóbbi persze csak a kormány ambiciózus terve, akadnak ugyanis szakértők, akik – minimum – hétszázalékos pénzromlást jósolnak a következő esztendőre éves viszonylatban – jövő tavasszal azonban nyolc százalékon is tetőzhet a hazai infláció. Csak a miheztartás végett: az európai uniós átlag, egyben az ajánlott küszöbérték a 2–2,5 százalékos szinten megreked. – Várhatóan 8 százalék felett lesz az infláció 2007 első hat hónapjában – mondta Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank elnöke egy minapi vállalkozói fórumon tartott előadásában beszámolt arról, hogy „ha minden jól megy”, a jövő év végén és 2008-ban csökkenni fog az áremelkedések üteme, de a 3 százalékos inflációs cél elérésére a következő két évben nincs esély. Szakértőink szerint szimpla deficitfinanszírozás az infláció felpörgetése, amely „jól jön” a kormánynak, ugyanakkor az átlagember számára további tehertételt jelent. Természetesen az infláció – azaz az árak általános és tartós növekedése – mögött több tényező is áll, de ami igazából meghatározó, az kétségtelenül a „költségnyomás okozta infláció” és az említett költségvetésideficit-finanszírozás. Vagyis a termelési és szolgáltatási ágazatokat érintő költségek (energia- és nyersanyagköltség) általános emelkedése az árszínvonal tartós emelkedését idézi elő, csakúgy, mint az államháztartás „pénzelése”. Utóbbi speciális eset. Deficites költségvetés esetén (amikor az állam kiadásai felülmúlják az állam bevételeit) az állam a hiány mérséklésére túlzott mértékben bocsát ki pénzt.
– Nincs az a jövedelem, amit ne tudnák elinflálni – e kijelentés Bokros Lajos volt pénzügyminiszter nevéhez fűződik. Valószínűleg csak kevesekben tudatosult, hogy az 1995-ös Bokros-csomag legnagyobb tehertétele az infláció felpörgetése miatt előállt reálbér- és reálnyugdíj-csökkenés volt. Lényegében egy speciális adónem volt tizenegy éve, hiszen szétterítette a pénzügyi stabilizáció terheit a társadalom egészére. Jövőre – ahogy a Bokros-csomag idején is – az alacsony jövedelműek és a kisvállalkozások fognak aránytalanul nagyobb terheket viselni. S hogy miért igazságtalan adónem az infláció? Nos, az infláción keresztüli reáljövedelem-csökkentés burkolt intézkedés. Lehet ugyanis értekezni fórumokon arról, hogy a kormány szociális érzékenység címén megvédi a bérből és fizetésből élők, főként a nyugdíjasok érdekeit, hiszen senkinek sem fog (nominálisan) csökkenni a jövedelme, eközben a kormány által kezdeményezett intézkedések (áfa-, gáz-, áram-, közüzemidíj-emelés) miatt pont a szóban forgó réteg fogja a legnagyobb reáljövedelem-csökkenést elszenvedni. Tény az is, hogy az infláció felpörgésében komoly szerepet játszik az adók emelése is. Miért is tesz jót a költségvetésnek a magas infláció? Nagyon leegyszerűsítve azért, mert a növekvő infláció javítja a költségvetési egyensúlyt, hiszen a bevételeket növeli (azok a nominális jövedelmek, illetve az árak arányában vannak rögzítve), miközben a kiadásokat reálértékben csökkenti (mivel a kiadások nominálisan vannak rögzítve). Ám ez a mesterséges javulás, azon túl, hogy csak igen rövid távra szól, azzal a negatív hatással jár, hogy szintén szétteríti a teherviselést az egyes területek között, s fűnyírószerűen mindenhol egységesen csökkenti a forrásokat – így tartja legalábbis Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár.
Lassulásra felkészülni! A várakozásoknál roszszabb lett az októberi inflációs és a harmadik negyedéves GDP-adat az MTI által kedden megkérdezett elemzők szerint, akik szerint a monetáris tanács hétfőn 25 bázispontos kamatemelésről dönt. A Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint a fogyasztói árak októberben 0,5 százalékkal nőttek szeptemberhez képest, és 6,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben 3,6 százalékkal, naptári hatással korrigálva 3,7 százalékkal haladta meg a 2005 harmadik negyedévit. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az októberi inflációs adat megerősíti azt a várakozást, hogy tovább gyorsul a fogyasztói árak növekedése. Hozzátette: a maginfláció is további gyorsulást mutat, ami miatt kamatemelési várakozás alakult ki a piacon. Az elemző szerint a monetáris tanács hétfői, kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal emeli a jelenleg 8 százalékos alapkamatot. Barcza György, az ING Bank elemzője szintén 25 bázispontos kamatemelést vár. A trend egyébként szeptembertől figyelhető meg. A fogyasztói árak ugyanis szeptemberben 2,5 százalékkal nőttek augusztushoz képest, és 5,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Egy hónapja az elemzők 5,2 százalékos 12 havi inflációt vártak.
origo.hu
Északkeleten -10 fok is lehet
