További megszorítások várnak az oktatásra az eddig nyilvánosságra került intézkedéseken túl. Draskovics Tibor kormánybiztos az államreform-bizottságnak készített jelentéséből – amely az oktatási reformokról és a konvergenciaprogramból adódó, rövid távú feladatokról szól – kiderül, hogy újabb kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedések várhatók.
A felsőoktatásban a tandíj bevezetésén és az államilag finanszírozott férőhelyek jövő évi radikális, több mint tízszázalékos csökkentésén túl további évi kétezer férőhelyes – négyszázalékos – csökkentést irányoz elő, és az esti, valamint a levelező tagozatos államilag finanszírozott helyek teljes megszüntetését javasolja a dokumentum. Draskovics szerint a felsőoktatás alapvető problémája, hogy az állam késve és akkor is csak részben reagált a drasztikus hallgatói létszámnövekedésre. Hozzáteszi: végre be kell látni, hogy a kormány már nem képes a korábbi szinten finanszírozni a felduzzadt rendszert, ezért le kell szűkíteni az állami kötelezettségvállalásokat, és a bővülés, fejlesztés finanszírozását a piaci szereplőkre kell hárítani.
*
A politikus cserébe az egyetemek nyakába ültetett, főként üzletemberekből álló gazdasági tanácsok hatáskörének növelését ígéri a gazdasági szférának. Leszögezi, hogy az Alkotmánybíróság korábbi elutasító döntései ellenére a kormány nem tesz le a gazdasági tanácsok hatalmának növeléséről (ezt a szándékot a köztársasági elnök beadványára torpedózta meg az Alkotmánybíróság – a szerk.), ezért a jövőben olyan szabályokat kell alkotni, amelyek határt szabnak az egyetemi autonómiának, és lehetővé teszik az új modell bevezetését.
Draskovics középtávon előrevetíti a minden diák által fizetendő tandíj drasztikus megemelését is. Azt írja: a teljesen ingyenes képzés megszüntetésével a felsőoktatásban egyazon termékkel kétféle áron kereskednek, hiszen a költségtérítéses diákok a többszörösét fizetik majd ugyanazért, mint a többiek. Ez „a közgazdasági nonszensz hosszú távon nem maradhat fenn”, ezért el kell gondolkodni a változtatáson, „még ha rövid távon nem is látszik ennek politikailag vállalható megoldása” – teszi hozzá. A kormánybiztos szerint a jövőben a felsőoktatásban is meg kell szüntetni a hallgatói juttatások és a képzési támogatások évről évre történő növekedésének törvényi garanciáját. 2008-tól az állami ráfordítások arányainak változását nem a nemzetgazdasági átlagkeresethez kötné, hanem a közszféra átlagkeresetének alakulásához, ahol a kormány évekre befagyasztaná a béreket.
A közoktatásban a pedagógusok óraszámemelésén és az ebből következő elbocsátásokon, az állami finanszírozási rendszer átalakításán és az a kistérségi iskolák öszszevonásán túl kiemeli: meg kell változtatni a nem állami – magán-, egyházi, alapítványi – közoktatási intézmények támogatási rendszerét úgy, hogy a jövőben csökkenjen az állami források mértéke. Tovább csökkentik az alapfokú művészetoktatásra szánt forrásokat, ami a tehetséggondozás ellehetetlenüléséhez vezethet.
A Medgyessy-kormány egykori, posztjáról már Gyurcsány Ferenc idején távozó pénzügyminisztere elismeri, hogy az európai uniós tagországok közül a magyarok idegennyelv-tudása a legrosszabb, ezzel szemben mégis a középiskolák nyelvi előkészítő évfolyamainak leépítése, megszüntetése mellett foglal állást. Szerinte a képzés az állam számára túl költséges, hiszen ezek elterjedése öt évre nyújtja a középiskolai tanítást. Draskovics – aki 2002-től annak a kormánynak a tagja volt, amely minden diáknak ingyentankönyvet és ingyenes étkezést ígért – most a támogatott diákok körének csökkentését javasolja a Gyurcsány-kabinetnek, mivel szerinte az ezekre fordított 32 milliárd forint jelentősen megterheli a költségvetést.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
