A sugársebészet egyik alapvető eszközének számító gamma-kés nem más, mint kobaltizotóp segítségével előállított sugárnyaláb, amivel anélkül, hogy megnyitnák a koponyát, behatolnak az agyba, s ott roncsolják betegséget okozó kóros képződményeket. Ennek előnye a hagyományos sebészeti megoldásokkal szemben az, hogy elkerülhető az agyműtétek két legsúlyosabb szövődménye, a vérzés és a fertőzés. Atyjának a svéd Leksell idegsebész professzort tekintik, aki a múlt század ötvenes éveiben arcidegzsába kezelésére alkalmazott röntgencsövet. A kezdeti eszköz azonban nehézkesnek bizonyult, és nem volt elég pontos sem, ezért Leksell professzor Börje Larssonnal összefogva kifejlesztette a gamma-kést. Azt feltételezték, hogy a pontosabb műszer elsősorban a rákos betegek fájdalmainak enyhítésére szolgál majd, ám rövidesen kiderült, ezenkívül jó hatással lehet vele kezelni a Parkinson-kórt, a pszihoneurózist, az agydaganatokat, az érfejlődési rendellenességeket, epilepsziát és más agyi panaszokat is.
A svéd tudósok által kifejlesztett sugársebészeti eljárás nyilvánvaló hasznossága több kutatóműhely érdeklődését is felkeltette: Kínában például kifejlesztették a gamma-kés rotációs változatát, ami az eredeti Leksell–Larsson-féle eszközzel szemben, ami másfél száznál több sugárforrással operál, csak harmincat használ, ám azokat forgatja, s így 250 ponton képes besugárzásra. Ezt a változatot tökéletesítették aztán az USA-ban a kilencvenes években, és ma már nagyon sok helyen alkalmazzák is. A világban mintegy 250 ilyen sugársebészeti centrum működik, ahol évente közel ötvenezer beteget kezelnek. A környező országok közül Ausztriában, Csehországban, Horvátországban és Romániában alkalmaznak gamma-kést, ám Magyarországon egyetlen egészségügyi intézmény sem rendelkezik vele, mert mindeddig nem jutott rá pénz. Ez különösen akkor elkeserítő, ha meggondoljuk, hogy szakértői becslések szerint évente 600-700 ember szorulna rá erre a kezelésre Magyarországon is – mondja Bognár László professzor, aki szerint nem valós érveken alapul, ha a gamma-kés beszerzését pénzhiányra való hivatkozással utasítják el a döntéshozók, mert beszerezni és üzemeltetni valóban drága, ám alkalmazásával a gyógyítás folyamata mégis olcsóbbá tehető.
Igaza bizonyítására a professzor elmondja: gamma-késes kezelésnél a beteg mindössze egy napot tölt a kórházban, mert maga a terápia mindössze egy-két órát vesz igénybe, a megfigyelési időszak pedig szintén pár óra. Ez beleilleszthető még a jelenlegi kormányzat megszorításokra építő egészségügyi politikájába, ugyanis költségmegtakarítást jelent a hagyományos idegsebészethez képest. Hiszen az átlagos daganatok hagyományos idegsebészeti ellátása jelenleg még szövődménymentes esetben is hét-nyolc nap, szövődmény esetén pedig több hetet is igénybe vehet.
Mivel a beavatkozás vértelenül történik, ezért az érfejlődési rendellenességek és kifejezetten az erezett daganatok kezelése esetén sincs szükség vérkészítmények alkalmazására. Nincs koponyafeltárás, így nem alakul ki fertőzés sem, nincs szükség a drága és sokszor hoszszú antibiotikumos kezelésekre. Óriási előny, hogy olyan betegeken is elvégezhető az idegsebészeti beavatkozás, akik hagyományosan, szikével-fúróval már nem operálhatók. Ilyen betegségek a többszörös agyi áttéti daganatok, illetve a nagyon nehezen megközelíthető helyeken lévő agyi elváltozások, illetve az olyan esetek, amikor a beteg rossz belgyógyászati állapota miatt nem altatható – tudjuk meg a professzortól, aki hangsúlyozza: a várhatóan legnagyobb költségráfordítással járó esetek többnyire a gamma-késsel kiválthatók.
A takarékossági szempont mellett annak sem szabadna közömbösnek lennie a döntéshozók számára, hogy a gamma-késes kezelés során a beteg szervezetét kevesebb stressz éri, jóval kevesebb fájdalmat kell elviselnie, mint nyitott műtétek esetében.
Bognár professzor, ismerve az újabb eljárásokkal szemben a betegek elvárásait, fontosnak tartja elmondani, hogy nem minden műtétet igénylő agyi kórfolyamat kezelhető ezzel az eljárással. Az esetek egy részénél a daganat nagy mérete szab határt, bár a daganat méretének hagyományos idegsebészeti technikákkal való csökkentése után a beteg gamma-késsel is kezelhetővé válik. Ezért és a rizikós területeknél még ilyenkor is célszerű lenne alkalmazni, mint kiegészítő sebészi kezelést. Korlátot jelent viszont, hogy a gamma-kést jelen ismereteink szerint csak a feji régiók elváltozásai esetén lehet alkalmazni. Máshol, például a gerincvelőben elhelyezkedő daganat esetén egyéb sugárterápiás lehetőségeket kell keresni.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
