Bérlakásból az utcára

Sokan nem tudják, milyen önkormányzati támogatásra jogosultak, mások pedig szégyellnek kérni, ezért segítséget sem kapnak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a tél közepén lakbérhátraléka miatt utcára került egy 58 éves rokkantnyugdíjas férfi. A szakemberek attól tartanak: az áremelkedések miatt számos családra vár hasonló sors.

Kilakoltattak egyszobás földszinti lakásából egy 58 éves rokkantnyugdíjas férfit a IV. kerületben november közepén. H. István tíz éve nem fizetett lakbért, egymillió forintos adóssága gyűlt fel, és úgy tudjuk, az önkormányzattól nem kért segítséget. Az első éjszakát bútorai között, az utcán töltötte, majd egy hajléktalanszállón kapott helyet.
Szeptember vége, október eleje óta nem volt más kilakoltatás a IV. kerületben – tájékoztatta lapunkat Derce Tamás, Újpest polgármestere. Mint mondta, a kerületi családok egyharmada jut hozzá valamilyen önkormányzati segélyhez, az említett úr pedig évek óta nem fizetett lakbért. Hozzáfűzte: az ingatlant az Újpesti Vagyonkezelő (ÚV) Rt. vásárolta meg az önkormányzattól, s a cég kérte a bíróságtól a kilakoltatást. Az ÚV Rt. kezelési igazgatóhelyettese, Gömbös Attila azonban arról tájékoztatott, hogy a vagyonkezelő az önkormányzat tulajdonában van, amely az igazgatótanáccsal együtt irányítja.
A jelek szerint H. István esete csak a kezdet, értesülésünk szerint Budapest más kerületeiben is tervezik, hogy december elseje – azaz a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti kilakoltatási moratórium életbe lépése – előtt több családot is kilakoltatnak. Korábban megírtuk: a szociális szakmában dolgozók attól tartanak, hogy az áremelkedések miatt néhány hónapon belül többszörösére nő a díjhátralék miatt hajléktalanná válók száma.
Szociális bérlakások híján számukra legfeljebb a családok átmeneti otthona marad, de ilyet nem minden önkormányzat tart fent.
Sok esetben a bajbajutottak nem látják át a helyzetüket, nem érzékelik a veszélyt, ezért nem is tesznek a helyzet megoldásáért – tájékoztatta lapunkat Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány szóvivője. Beszámolója szerint rengetegen vannak olyanok is, akik nem tudják, milyen támogatásokra jogosultak, vagy szégyellnek segítséget kérni. A hatóságok ezzel szemben úgy tartják: aki nem kért támogatást vagy segélyt, az nem is szorul rá. A szakember szerint változtatni kellene a jogszabályokon, hogy a bíróság kilakoltatási döntése előtt kötelező legyen megvizsgálni: a tulajdonos jogosult-e valamilyen szociális segélyre, mondjuk lakásfenntartási támogatásra. Ha igen, vélelmezni kellene: azért nem kért segítséget, mert nem tudott a lehetőségről. Külföldi példát hozva a szakember elmondta: Németországban ilyenkor a bíróság visszamenőlegesen megítéli az elmaradt lakástámogatást, az önkormányzat pedig ezt átutalja annak a cégnek, amelynek a lakó adósa. Ennek és a szükséglakásoknak is köszönhető, hogy ott ritkán kerülnek utcára gyerekek vagy idős emberek. Biztonságosabbá teszi a rendszert az is, hogy a szolgáltatók kötelesek jelezni az önkormányzatnál, ha valaki néhány hónapig elmarad a rezsivel, így még idejében közbeléphetnek.
Misetics Bálint, Az Utca Embere nevű szervezet önkéntese szerint már csak fiskális okokból is káros a kilakoltatás, hiszen a hajléktalanellátásra szoruló ember – ha igénybe veszi a nappali melegedőt és az éjszakai menedéket – néha többe kerül, mint amennyibe lakhatásának fenntartása. Ráadásul a hajlék nélkül maradtak gyermekeit állami gondozásba vehetik, ami senkinek sem jó.