Bonyolultak a jelzáloghitelek

Minden jelzálog-hitelezésben érdekelt bank saját szabályait követi hitelezési gyakorlata során. Hiába tette közzé a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még tavaly decemberben javaslatait, a bankok többsége nem alkalmazza az abban megfogalmazottakat. A hitelügyletek lebonyolítói szerint nem végrehajthatók az ügyfelek érdekeit szolgáló versenyhivatali kérések.

A GVH lakáshitel-piaci folyamatokat elemző korábbi vizsgálata több visszásságra és az ügyfél érdekeit sértő gyakorlatra hívta fel a figyelmet. Az ajánlásokat, javaslatokat viszont a pénzintézetek többsége csak részlegesen alkalmazta – erősítette meg a GVH a Magyar Nemzetnek. A magyar pénzintézetek és bankok többségét tömörítő Magyar Bankszövetség ugyan elismeri, hogy a GVH ajánlásait körültekintő szakmai elemzés előzte meg, ugyanakkor a dokumentum sok pontját elfogadhatatlannak, a bankok érdekeivel ellentétesnek, alkalmazhatatlannak tartja.
Mit is kifogásolt a GVH a jelzáloghitelekkel kapcsolatban? A hivatal szerint a legtöbb probléma a banki tájékoztatással van. A jelenlegi helyzetben nem egyértelmű például, hogy a kezelési költségben, illetve a különböző díjtétel-elnevezésekkel milyen tevékenységet, hányszor fizet meg a fogyasztó. A GVH nem a fogyasztó által fizetendő díjak csökkentését kéri a bankoktól, hanem a díjak és költségek elnevezésének szabályozását. A versenyhivatal azt is szorgalmazta, hogy a bankok az indokolatlan árukapcsolást tiltsák meg, de legalábbis korlátozzák. A lakáshitel törlesztéséhez ugyanis a hitelintézetek többsége nemcsak folyószámla nyitását teszi kötelezővé, hanem egyéb szolgáltatások igénybevételét is. Erről a Magyar Bankszövetség illetékes munkatársa, Földi Tamás elmondta: álláspontjuk szerint a folyószámla-vezetés az ügyfél és a bank kapcsolatát hivatott könnyíteni, amit az erre vonatkozó uniós ajánlás is tartalmaz. Az egyéb szolgáltatások kötelező kapcsolása pedig visszaszorulóban van.
Földi Tamás kivitelezhetetlennek tartja azt a GVH-javaslatot is, hogy egy adott bankhoz beadott kölcsönkérelemhez készített értékbecslői szakvélemény felhasználható legyen más hitelintézetnél is. Földi szerint ennek az az akadálya, hogy a különböző bankok másképpen ítélik meg a hitelfedezetül szolgáló ingatlan piaci értékére ható tényezőket: eltérések vannak annak megítélésében, hogy melyik városrész mennyire számít piaci értelemben kedvező vagy kedvezőtlen környéknek. Ezzel kapcsolatban a Földhitel- és Jelzálogbank kommunikációs igazgatója, Zádori János is elutasító véleményt fogalmazott meg. Véleménye szerint az értékbecslői szakvélemények a megbízó banknak készülnek, a bank követelményei és elvárásai alapján.
A hitelintézeteknél uniós követelmény, hogy a fogyasztóvédelem erősödjék. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nemrégiben rendezett bankkonferencián foglalkozott a szakma az Európai Bizottság úgynevezett fehér könyvével is, melyben összegyűjtötték azokat a jogszabályi pontokat, ahol 2005–2010 között korszerűsíteni kell a magyar szabályozást. Az egységes európai pénzügyi piac modernizációja magyar vonatkozásban különösen a jelzálog-hitelezés, az átruházandó értékpapírok, valamint a kollektív alapok területén jelent majd változást.
A GVH-vizsgálat javaslatainak megjelenése óta szinte egy esztendő telt el. Az abban megfogalmazott – különösen a fogyasztóvédelmi – kifogásokat nem igazán igyekeznek a magyar bankok alkalmazni. Erre inkább az uniós követelmények veszik majd rá a magyar hitelintézeteket, ugyanis az EU egységesíteni szeretné a tagországok pénzintézeteinek jelzálog-hitelezési gyakorlatát, ami egyelőre nagyon töredezett. Erre példa, hogy ma még nem lehet jelzáloghitelt felvenni egyetlen tagországban sem úgy, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan egy másik országban legyen.