Tény, hogy igencsak felemás képet mutat az ország a választások előtt. A fővárosban és a megyeszékhelyeken alig maradt reklámfelület, amit ne a jelöltek foglaltak volna el, ám az óriásplakátokról mosolygó reményteljes polgármesterjelölt urak és hölgyek legfeljebb a „változást” tudják ígérni, egyebet szinte senki. Hacsak az illető nem sokadszor jelölt, mert akkor ő a „folytonosságra” buzdít. Ez pedig meglehetősen tartalmatlan az elemzők szerint, akik azonban azt is mondják, talán ez is jobb azoknál az ígérgetéseknél, amelyek jobb esetben megmosolyogtatók, de olykor szinte sértően lenézik a választókat. Pozsonyban például az ingyenes internetszolgáltatáson kívül az egyik jelölt a teljesen ingyenes városi tömegközlekedéssel próbál szavazókat szerezni, de Kassán az egyik jelölt elefántot ígér a választóknak, mondván, mégiscsak borzasztó, hogy a nagy múltú város állatkertjében még a huszonegyedik század elején sincs ilyen látványosság. A másik véglet az, amikor egy-egy településen csak egy jelölt van a polgármesteri posztra, s a képviselőjelöltek száma is éppen annyi, amennyit megválaszthatnak az emberek. Az ilyen településeken szinte nyoma sincs annak, hogy helyhatósági választás lesz, még csak olyan plakát sem látható a falvakban, amely annak időpontjáról tájékoztatná a lakosságot.
A szakértők szerint az „ideológiai zűrzavar” sem ösztönzi az embereket a voksoláson való részvételre. A helyi politika persze más, mint az országos, ám az elemzők is megdöbbentőnek tartják, ha egy-egy jelöltet közösen indítanak a kommunisták és kereszténydemokraták, akit még a Szlovák Nemzeti Párt és a liberális Szabad Fórum is támogat, s a felsorolás nem kitalált, légből kapott, és nem is egyedi esetről van szó. Dél-Szlovákiában az ilyen koalíciót általában azzal magyarázzák létrehozóik, hogy így van esélyük a magyar jelölt ellen, de hasonló koalíciók születtek olyan régiókban is, ahol nem indokolja az „együttműködést” a magyarellenesség. Csakhogy – mutat rá több szlovákiai politológus is – Szlovákiában a közigazgatási reform és a fiskális decentralizáció után igen vonzó lett a kommunális politika, mert a „kis hatalom is hatalom”. Az, hogy a helyi választásoknak egészen konkrét kérdésekről, egy-egy kisközösség gondjairól is szólnia kellene, már a helyi politikusok számára is másodlagos kérdés. Ahogy a választópolgárok is.

Megszólaltak a Mályi-tóba fulladt fiú vele fürdőző barátai