Az idei almamizéria már a betakarítási szezon kezdete előtt elindult. Rövid idő alatt 29 forint helyett csak 21 forintot adtak a termelőknek a léalma kilójáért. Ráadásul minden felvásárló ezt a nyomott árat kínálta, ezért a szabolcsi almatermelők kartellgyanúval a helyi agrárkamarához fordultak – tájékoztatta lapunkat Bodnár József, az Alma Terméktanács megyei elnöke. Az egyeztető tárgyalások megkezdésekor aztán elkezdett felfelé kúszni a léalma ára, így az eljárás okafogyottá vált: 24-25, másutt 29 forintot adtak a léalmáért, ami már megközelíti az elfogadhatónak minősített 30 forintos árat.
Lux Róbert, a gyümölcstermesztők érdekképviseletét ellátó Fruitveb főtitkára elmondta: az USA mezőgazdasági minisztériuma nemrégiben közzétett jelentése alapján arra lehetne számítani, hogy tovább emelkedik a léalma ára, mert almasűrítménnyel pótolni lehet az idei rossz narancstermés miatt kieső nemzetközi árualapot. Jelenleg az almasűrítmény kilójáért 1,05–1,10 dollárt ad a piac, ám a kereslet növekedése 10-15 százalékkal felnyomhatja az árakat, így a léalmáét is. További árnövelő tényező lehet, hogy hazánkban az idén kevés alma termett, a tavalyi ötszázezer tonnával szemben mindössze 410-420 ezer tonnás termést szedtek le. Ez még akkor is piaci hiányt jelez, ha a régió legjelentősebb sűrítményexportáló országa, Lengyelország a becsült 2,1 millió tonnával szemben 2,4 millió tonnás almatermésre számíthat – véli Lux Róbert. Ugyanakkor a szakember szerint a kedvező piaci tendenciákat a sűrítménygyártó monopóliumok nagyban megváltoztathatják. Ez igaz Magyarországra is, ahol a sűrítménygyártás 75 százaléka gyakorlatilag egy kézben van. A korábban német érdekeltségű vásárosnaményi üzemet, ahol a kapacitások háromnegyede működik, egy osztrák társaság szerezte meg. Így a felvásárlási árak igen jelentős részben ettől az egy cégtől függnek. A magyar sűrítmény exporthelyzete egyébként a privatizációnak köszönhetően a rendszerváltozás óta drasztikusan romlott: míg 15 évvel ezelőtt a csaknem ötvenezer tonnás hazai sűrítménytermelés 40-42 százalékát Magyarország önállóan exportálta az USA-ba, addig most ez az arány tíz százalék alatt marad.
Az étkezési alma piaca kapcsán Lux Róbert hangsúlyozta: kevés megfelelő minőségű termés van Magyarországon, mert még mindig nem ment végbe a fajtaváltás, és a hatékony, magas termésátlagot adó gyümölcsök helyett továbbra is az alacsony hozamú almák a jellemzők, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ebből következik, hogy a magyar áru – kevés kivételtől eltekintve – nem versenyképes sem az orosz piacon, sem másutt.
Lőrinczy Gábortól, a derecskei Kaszcoop Kft. üzletágvezetőjétől megtudtuk: a több mint száz hektáron korszerű fajtákkal gazdálkodó társaságnak úgy sikerült versenyképes almagazdaságot létrehoznia, hogy a 90-es évek közepén felvették az Antall-kormány által indított ültetvénytelepítési támogatást, és ezzel együtt hektáronként négy-öt millió forintos befektetéssel magas hozamú, három év alatt termőre forduló fajtákat állítottak be. A termés mindössze 10-15 százalékát értékesítik léalmaként, a többit tárolják, és télen, tavasszal dobják piacra. A társaság által művelt ültetvények termésátlaga 40 tonna, ami magyar viszonylatban jónak, világviszonylatban közepesnek mondható. A korszerűtlen magyar ültetvények hozama ugyanis 18 tonna körüli hektáronként, az olaszok viszont képesek a 70 tonnára is.
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt