Esélytelenek a magyar kis cégek

Könnyítések nélkül a magyar kisvállalkozásoknak semmi esélyük arra, hogy elnyerjék az uniós támogatásokat – hívta fel lapunk figyelmét Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke, miközben a szervezet elnöke a szaporodó cégbezárások miatt aggódik.

Egyszerűbbé kell tenni a közösségi források elérését, a jelenlegi feltételek mellett ugyanis a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) alig lesznek képesek az uniós pénzek lehívására – vélekedett Kassai Róbert, hozzátéve: a részletes pályázatokat a magyar kormány készíti el, vagyis azok bonyolultsága a hazai bürokrácia kontójára írható. A szervezet ezért a kormánnyal is egyeztetéseket folytat, s már elérték, hogy a támogatást elnyerő ötéves, 120 százalékos garancia helyett csupán hároméves, 50 százalékos garanciát legyen köteles biztosítani. Javasolják azt is, hogy a pályázatírás és a monitoring jelentős, a beruházási összeg 6–9 százalékát is elérő költségét is el lehessen számolni, a nagy projekteket pedig bontsák kisebb szakaszokra, hogy a valóban kis vállalkozások is labdába tudjanak rúgni. A kkv-szektoron belül is komoly különbség van ugyanis egy mikro- vagy családi vállalkozás és egy erős, 250 fős vállalat között – mutatott rá Kassai Róbert, aki a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének alelnökeként uniós szinten is kezdeményezte a bürokrácia csökkentését, a pályázati feltételek egyszerűsítését. Az új tagállamok ne csak piacot és beruházási lehetőséget jelentsenek az uniós cégek számára, hanem idővel váljanak erős versenytársakká, a gazdasági növekedés motorjává – közölte a szakember, aki szerint azonban a versenyegyenlőség feltétele az esélyegyenlőség.
Lehet, hogy hazánk valóban képes lesz lehívni a támogatások akár nyolcvan százalékát is, de nem mindegy, hogy e pénzek kihez kerülnek – szögezte le Kassai Róbert, hozzátéve, hogy egyelőre nem világos, a kormány hogyan szándékozik javítani a kkv-k versenyképességét. A szakember átgondolatlannak nevezte a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát, amely szerinte nem a realitások talaján mozog.
Erre utalhat az is, hogy a szervezet adatai szerint emelkedik a bezáró vállalkozások száma. Az utóbbi hetekben csaknem 25 ezer vállalkozó adta vissza az engedélyét, s a helyzet vidéken a legsúlyosabb – árulta el Szűcs György, az Iposz elnöke, aki részben a súlyosbodó adó- és járulékteherrel magyarázza a folyamatot. A körbetartozások szintén komoly visszahúzó erőt jelentenek, ezek orvoslására az Iposz nemrég franchise-szerződést kötött a lánctartozás-figyelést és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó Eye Watch Global Network Kft.-vel.