Maga az eset különleges lehet a hivatali dzsungelben idegesen botorkáló magyaroknak, a túlfejlett, embertelen, nehézkes, idegesítő magyar bürokrácia azonban mindenkinek ismerős, hiszen azzal évtizedek óta együtt él.
A történet röviden a következő: a kenyai állampolgárságú feleség ez év elején meg akarta látogatni Magyarországon magyar állampolgár férjét. Vízumkérelmét azonban az idegenrendészeti igazgatóság elutasította, a feleséget hivatalos okiratban hazugnak bélyegezte, házasságukat érdekházasságnak minősítette, amelyet a házaspár kettős becsületsértésként értékel. A történetet részletesen ismertető újságcikk után egy államtitkár, sőt maga a belügyminiszter kezdett az eset iránt érdeklődni, s az idegenrendészeti igazgatóság ismételten felülvizsgálta az ügyet. Ennek eredményeként vízumot már hajlandó lett volna adni, de az eredeti elutasítást és benne a hivatalos okiratba foglalt, a becsületet sértő megállapításokat fenntartotta. Az eset figyelemre méltó, különösen annak a már-már közhelyszerű megállapításnak a fényében, amely szerint egy törvény akkor ér valamit, ha betartják, illetve hogy a demokrácia működése nem valósulhat meg a felvilágosult, aktív állampolgárok segítsége és közreműködése nélkül.
– Az már bizonyos, hogy a magyar demokrácia a legfelső szinten nem működik. Magyarországon országgyűlési választást lehet nyerni a választók tudatos, szándékos megtévesztésével, és az ilyen választás ellen nincs apelláta. Nálunk az államigazgatás legfelső szintjén a hazugság kifizetődő. Nincs sok olyan ország, mint a miénk – állítja Nagy Pongrác, aki a saját bőrén tapasztalva kipróbálta a hivatalok, a bürokrácia és végső soron a demokrácia működését.
Alkotmánybíróság
A férj tehát nem hagyta annyiban, beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve az alkotmánysértő eljárásmód és jogszabályok hatályon kívül helyezését. Jelenleg ugyanis az idegenrendészeti igazgatóság nem áll vele szóba, semmiféle felvilágosítást nem ad neki. Lényegében azt mondja, hogy az ügyhöz (jogilag) nincs semmi köze, hisz az igazgatóság csak a vízumkérő feleséggel van jogviszonyban. A törvény felhatalmazást ad arra, hogy az idegenrendészeti igazgatóság tényfeltárás helyett feltételezések – esetleg rosszindulatú feltételezések – alapján utasítsa vissza a külföldi házastárs vízumát, és így tönkretegye két ember életét. Ma a bürokraták feltételezések alapján hozott elutasító döntése érdemileg jogerős, fellebbezésnek tulajdonképpen helye nincs. A vízumkérő – tehát a feleség – fellebbezhet ugyan jogszabálysértésre való hivatkozással, Magyarországra azonban továbbra sem engedik be. A bíróság tehát az ő meghallgatása nélkül dönt ügyében. Ráadásul az eljárás több százezer forintba kerül, s a legtöbb, amit elérhet, az nem az, hogy megkapja a vízumot, hanem az, hogy a bíróság visszautalja az ügyét ugyanahhoz az idegenrendészeti igazgatósághoz, amely a vízumkérelmet eredetileg elutasította. „Ez nem jogorvoslati lehetőség, hanem annak paródiája” – állítja Nagy Pongrác. Az Alkotmánybíróság befogadta beadványát, amely egy alkotmánybíróhoz került véleményezésre.
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
A férj panasszal fordult Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterhez is az idegenrendészeti igazgatóság megreformálása céljából. Ebben kifejtette, hogy kifogásolható a szervezet munkamódszere: tájékoztató szolgálata nem működik, a munkafegyelem laza; az ügyintézés késedelmes, a vízumeljárás pedig a leghosszadalmasabb és legbonyolultabb a világon. Az ügyben tett jogértelmezésük helyenként téves, helyenként önkényes. Az intézmény ügyintézése személytelen, paragrafus-központú: ügyfelekkel nem érintkezik, levelekre nem válaszol; feltételezések – ebben az esetben rosszindulatú feltételezések – alapján hozza meg döntéseit; különleges, egyedi eseteket nem ismer; alkalmazottaiból hiányzik a segítőkészség. Beadványában a férj szóvá tette azt is, hogy az idegenrendészeti igazgatóság tévedhetetlen: tévedést vagy mulasztást nem ismer el, hanem ezeket a legmagasabb szinten mellébeszéléssel, pontatlanságokkal és valótlan állításokkal próbálja leplezni. Az igazságügyi és rendészeti miniszternek küldött reformjavaslat a minisztériumon belüli társadalmi kapcsolatok osztályához került. Az osztályvezető pedig Papp Imre szakállamtitkárhoz továbbította a javaslatot, aki az idegenrendészeti igazgatóságot felügyeli.
Válaszlevelében a szakállamtitkár biztosította a férjet: meg van győződve arról, hogy javaslata „nagyon fontos és hasznos adalékként” szolgál majd az intézményben végrehajtandó változások kidolgozásához. A biztató választ követően a férj azonban arra is kíváncsi volt, konkrétan mit szól a javaslatához az az államtitkár. Levelet küldött Papp Imrének: történt-e intézkedés, s ha igen, milyen? Levelére azonban nem érkezett válasz.
Külügyminisztérium
A férj a Külügyminisztériumban is panaszt tett Kocsis András nairobi magyar konzul ellen, megállapítva, hogy a konzul „nem tudja, mi a dolga”: az ügyfelet hiányosan tájékoztatja, a vízumkérelmet hiányosan elfogadja; nem bonyolítja le a kötelező „konzuli interjút”, iratokat nem továbbít. Ezenkívül a vízumot kérelmező nyilatkozatát eltorzítva továbbítja az idegenrendészeti igazgatósághoz; tényfeltárás helyett rosszindulatú feltételezések alapján véleményez, persze kedvezőtlenül. Nagy Pongrác szerint a konzul őszintesége is kétséges, mivel azzal a megjegyzéssel kér be pótlólag iratokat, hogy azok elősegítik a vízumkérelem kedvező elbírálását, majd a beküldött iratokat saját, kedvezőtlen véleményezésének alátámasztására használja fel. A Külügyminisztérium nem méltatta válaszra az állampolgári panaszt, pedig Fekszi Márta államtitkár kétszer, harmadszorra pedig maga a külügyminiszter, Göncz Kinga is megkaphatta.
A hivatal a sajtónak válaszol
Mindezek után lapunk is megkereste a három intézményt.
Az Alkotmánybíróságtól megkérdeztük, hogy mikor tárgyalnak a beadványról. A válasz szerint jelenleg az Alkotmánybíróság előtt 1500 eljárás van folyamatban, de vannak elsőbbségi ügyek, amelyeket soron kívül tárgyal. Azaz ebből nem lehet megállapítani, hogy milyen ütemben intézi a testület az elé kerülő ügyeket, és hány elsőbbségi üggyel keresik meg a jövőben. Nagy Pongrác beadványa elbírálásának idejéről így csak találgatni lehet. Két, három, esetleg négy évig is eltarthat.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára, Papp Imre nekünk sem válaszolt. Tíz nappal később azonban a tárca egyik fogalmazója felhívta Nagy Pongrácot: szeretne vele személyesen beszélni a beadványáról. A beszélgetés során közölte, új idegenrendészeti törvény van készülőben, és ez ki fogja zárni, hogy az idegenrendészeti igazgatóság feltételezések alapján döntsön. Ezentúl feltárja majd a tényeket, s ha szükséges, tárgyal a magyarországi meghívóval. Az a gyakorlat azonban megmarad, hogy az idegenrendészeti igazgatóság nem ad felvilágosítást a meghívónak vízumügyben, még akkor sem, ha a kérelmező történetesen a meghívott házastársa. Vagyis szó sincs az idegenrendészeti igazgatóság mélyreható reformjáról, és a magyar vízumeljárás megmarad a világ egyik leghosszadalmasabb és legbonyolultabb procedúrájának.
– Ennél összehasonlíthatatlanul egyszerűbb a schengeni övezet országainak gyakorlata – szögezte le Nagy Pongrác. Pedig az általuk kiállított vízum 15 országra szól. – Annyi bizonyosnak látszik, hogy az új törvény nem fog civilizált idegenrendészeti állapotokat teremteni Magyarországon.
A Külügyminisztérium lapunkhoz eljuttatott válaszából az tűnik ki, hogy az ügyben ugyan nem indult vizsgálat, ennek ellenére a hivatal úgy döntött: „a nairobi magyar konzul a hatályos magyar jogszabályok betűjének és szellemének megfelelően járt el”, s ha a panaszos jogszabálysértést vél felfedezni, akkor forduljon a bírósághoz. A szóvivő azonban válaszában azt is megemlítette, hogy személyesen tisztázandó a történteket, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője, Takács László hajlandó fogadni Nagy Pongrácot. A közgazdász a találkozó időpontjának telefonon történt egyeztetésekor megkérdezte a főosztályvezetőt: vajon végleges-e a Külügyminisztérium azon döntése, hogy a nairobi magyar konzul ebben az esetben „a hatályos magyar jogszabályok betűjének és szellemének megfelelően járt el”, vagy van mód változtatni rajta. A főosztályvezető leszögezte, hogy ez a végleges és megváltoztathatatlan álláspontjuk, így a találkozó elmaradt.
A közgazdász szerint a konkrét eset kapcsán a magyarországi demokráciáról lesújtó a tanulság. Megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság szintjén a demokrácia működik, bár meglehetősen időigényesen. Az eddigi jelek szerint azonban már nem működik az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szintjén, s egészen bizonyos, hogy nem működik a Külügyminisztérium szintjén. Az utóbbi álláspontjával azt üzeni az állampolgároknak, hogy efféle panasznak ott helye nincs, s hogy az állampolgároknak egy konzullal szemben biztosan nem lehet igazuk.
Nagy Pongrác részéről az ügy nincs lezárva. Folytatja fáradozását annak érdekében, hogy az idegenrendészeti igazgatóság lassú, költséges, embertelen bürokráciája emberarcú, emberközpontú, EU-tagállamhoz méltó ügyintézéssé váljék, és persze azért, hogy felesége Kenyában valóban szakszerű, emellett segítőkész és jóindulatú konzuli szolgáltatásban részesüljön.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
